Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

Józsefvárosi rekonstrukció III. ütem, az 1978-as módosítás 1977. decemberében, a VI. ötéves tervjavaslat tárgyalásakor határozott a Fővárosi Tanács VB arról, hogy a Városrendezési és Építési Főosztály készítessen új tervet a József krt. - Harminckettesek tere - Baross utca - Leonardo da Vinci utca - Práter utca területre. Az 1978-ra elkészült módosított RRT célja a meglévő lakóházállomány nagyobb arányú megtartása volt. A módosított RRT rehabilitációs elemeket is beemelt a tervbe. Az ún. „rehabilitációs zónában" lakóház-felújítást, belső épületszárnyak elbontását és foghíjbeépítéseket javasoltak 4 emeletes házakban, míg az „intenzív lakóterületi zónában", a Práter utca mentén továbbra is 10 emeletes házgyári beépítést javasoltak, a földszinteken üzletek, szolgáltatóipari egységek elhelyezésével. Az 1979-ben elfogadásra került módosított III/B terv alapján a Szigony utcától nyugatra továbbra is házgyári panelházakkal történő beépítést terveztek, 1580 lakást a VI. 1300 lakást a VII. ötéves terv idején. Ugyanakkor a második 15 éves lakásépítési tervben is szereplő III/A ütem nem indulhatott cl a VI. ötéves tervben. „A VIII. kerületi tanács kérésére - a lakásépítés politikai súlyát figyelembe véve - megvizsgáltuk a mérsékelt ütemű továbbépítés lehetőségét, és erre két változatot dolgoztunk ki törekedve a minimális szanálási arány biztosítására."

47 Az 1980-as évek elején tovább redukálták a lakásszámokat és a szanálási arányt. „A rekonstrukció lelassítását a népgazdaság teherbíró képességének csökkenése tette szükségessé, melynek következtében az eredeti 39%-os szanálási arányt a minimálisra kellett úgy leszorítani (19%-ra), hogy megfelelő lakásszaporulatot még biztosítani lehessen."

4S 1982-ben a VIII. kerületi műszaki osztály már a rekonstrukciós területen is a rehabilitáció lehetőségeit igyekezett növelni - részben a gazdasági kényszer, részben talán a rehabilitációs gondolkodásmód térhódítása köszönhetően. „A tervezés térjen át a rehabilitációs-lakásfenntartásos irányzatra. Ezt elősegítheti és hatékonyabbá teheti a közös pénzügyi forrás, ill. felhasználás lehetősége."

49 1985-ben a VII. ötéves tervre áthúzódó Józsefvárosi rekonstrukció III/A ütemben 393 lakás építését tervezték, a VII. ötéves tervben induló, 470 lakásra érvényes beruházási programmal rendelkező III/B ütemet az előkészítés költségei miatt a Vezetői Értekezlet a VIII. ötéves tervre halasztotta. Az 1990-cs változások nyomán az amúgy is elhalt rekonstrukció teljesen leállt, és nagyjából egy évtized kellett ahhoz, hogy újra megtervezzék a terület átépítését. Ezen a területen történt az egyetlen ilyen jellegű kísérlet arra, hogy a belvárost panelházakkal, lakótelep-szerű beépítéssel alakítsák át. A szokványos értelemben lakótelepnek nem nevezhető 48 panelház a Práter utca - Baross utca között környékét, a régi leromlott állapotú házakat és elhanyagolt köztereket változatlanul hagyva épült 47 BFL XXIII. 102.a. 770. kötet. A Józsefvárosi rekonstrukció III/A üteme, Melléklet a Fővárosi Tanács VB 1980. június 4-i ülésének jegyzőkönyvéhez. 48 BFL XXIII. 102.a. 808. kötet. Tájékoztató jelentés a VIII. Józsefváros II. ütem beruházásairól. Melléklet a Budapest Fővárosi Tanács VB 1982. március 3-i ülésének jegyzőkönyvéhez. 49 BFL XXIII.208.

a. VIII. kerület Műszaki Osztály megbeszélése a VII. ötéves tervi lakásépítési koncepció kerületi rehabilitációs lehetőségeiről, Melléklet a VIII. kerületi tanács VB 1982. március 25-i ülésének jegyzőkönyvéhez.