Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

A tervet 1962. november 28-án az MSZMP VIII. kerületi végrehajtó bizottsága és a VIII. Kerületi Tanács VB megtárgyalta, cs azzal egyetértett. A kerület örült a tervnek, mely politikai jelentőséggel is bírt, annál is inkább, mert a kerület vezetői már korábban ismertették a tervet a lakossággal. „Eléggé ismert, hogy olyan városrész építése kezdődik el, miáltal a munkásosztály egyik ősi területe kezd felszámolódni. Azok, akik ott laknak, érezni és látni fogják, hogy milyen változás megy végbe életükben. A jelölő gyűléseken is örömmel vették tudomásul, ahol szó esett róla és nagy lelkesedést váltott ki a Józsefvárosi lakosságban"

31 A Fővárosi Tanács VB megbízta a BVTV-t a szanálási terv elkészítésével, és sajtóanyag is készült a tervről, mivel az úgyis széles körben ismertté vált. 1963 januárjában a Fővárosi Tanács VB határozott a bontás és építés megkezdéséről a Tömő utca - Illés utca - Szigony utca - Jázmin utca által határolt területen. 1963 márciusában tárgyalták a „Józsefvárosi szanálás I. ütemének" részletes rendezési tervét, mely a II. ötéves terv során 300 szövetkezeti lakás létesítését, a III. ötéves terv idején további 600 lakás építését irányozta elő, azonban a kedvezőtlen talajmechanikai adatok miatt a tervet módosítani kellett. 1963. május 10-én a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya elfogadta a módosított tervjavaslatot, mely növelte a szanálási arányt. 1963 novemberében a Tömő utcában megindul a bontás, 166 lakást lebontottak, de az építkezés nem indult meg. Ekkortól építési tilalom volt érvényben a területre, ami tovább gyorsította a környék leromlását, mivel a HKI az öt éven belül bontandó házakban csak minimális javításokat végzett. A Fővárosi Tanács VB 178/1964. sz. határozatával fogadta el a Józsefvárosi rekonstrukció I. ütemének módosított tervét. A Tömő utca - Szigony utca - Práter utca Illés utca által határolt területre a FŐBER 1964 szeptemberében elkészítette 5 toronyház tervét, 1965-ben megvolt az építési engedély, de a terv újabb módosításra szorult. A 1960-as évek közepére Budapest-ellenes fejlesztési politika került előtérbe, melynek eredményeként a népgazdasági tervben csökkentették Budapest fejlesztésének pénzügyi alapjait. Mivel kevesebb pénzből kellett minél többet építeni, a Politikai Bizottság határozott a szanálási arány csökkentéséről vagy szinten tartásáról. Ennek hatására az eredetileg 5000 lakás építését tartalmazó Józsefvárosi rekonstrukciós tervet az Országos Tervhivatal és Építésügyi Minisztérium 1964. áprilisában 1800, majd 1965-ben 1200 lakás építésérc csökkentette, míg a szanálandó lakásszámot 2400-ról 616 lakásra csökkentették. Annak ellenére, hogy a Józsefvárosi tervben még így is 51 %-os szanálási arány és nagymértékű ipar-kitelepítés is szerepelt, a Fővárosi Tanács VB végül a rekonstrukció jóváhagyott beruházási programmal rendelkező részének 1966-os elindítása mellett foglalt állást, elsősorban politikai okokból (mivel a Politikai Bizottság már jóváhagyta, a Budapesti Pártbizottság is elfogadta azt, így nem merték megkérdőjelezni). Ebben 456 lakás bontása, és 750 megépítése szerepelt. „Itt van Józsefváros. Annyira beharan31 BFL XXIII.208.a. Kovács Pál, 1962. november 28. az MSZMP VIII. kerületi VB es a VIII. kerületi tanács VB ülése.