Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

ti kapcsolatok. Ezért a teljes átépítést csak a legavultabb városrészek esetén tartotta lehetségesnek. Véleménye szerint a jobb állapotú, értékesebb lakónegyedekben a „rehabilitáció" kifejezéssel jelölt komplex lakónegyed-felújításnak kell történnie." Ugyancsak az 1970-es évek elején a BVTV vizsgálatot végzett a belső avult területek felújításának lehetőségeiről. A BVTV szociológiai vizsgálatai alapján rehabilitációra a Belső-Józsefváros egy 7 tömbből álló részét választották ki kísérleti területnek. A terület viszonylag értékes, de elöregedett, közlekcdésileg kedvező helyzetű területnek számított vegyes értékű és állapotú épületekkel. Erre a területre dolgozták ki az első tömbrchabilitációs tervet, melyben a lakóutcák és tömbök rendszere változatlan maradt volna, elsősorban a tömbbelsők újraértékeléséről lett volna szó. Ez a terv azonban csak egy évtized múlva került újra napirendre. Az 1970-es évek elején kiemelt feladatként jelölték meg a lakáskorszerűsítést. „Nagyobb figyelmet kell fordítani az ötödik ötéves tervidőszak alatt azokra a belső kerületekre, ahol a rekonstrukciós munka még nem valósult meg, illetve nem kezdhető el. Nyilvánvaló, hogy ezeken a területeken a lakóház-felújítási, állagvédelmi munkát kell fokozni, azért, hogy ezen a területen a lakók körülményei érezhetően javuljanak."

12 Az V. ötéves terv lakóház-felújítási irányelvei között szerepelt az anyagi és műszaki erők koncentrált felhasználása, társadalompolitikai célok megvalósítása, a tervszerűség, következetes ellenőrzés, a felújítások mellett korszerűsítés , a kivitelezési idő csökkentése, az anyagi keret differenciált felosztása a kerületi épületállomány minőségi összetételétől függően, valamint a tanácsi építőipar kapacitásának koncentrálása az ingatlankezelési munkákra. Az 1973-as gazdasági-politikai fordulat következtében ismét előtérbe került a nagyléptékű lakótelepek építése, bár teljesen már nem szoríthatta vissza az elindult rehabilitációs törekvéseket. „A mennyiségi lakásigény fokozódó kielégítése mellett a lakásállomány jelentős részének korszerűtlensége, avultsága is mind nagyobb gondot jelent"

13 A BUVÁTI 1974-ben tanulmánytervet készített a belső-Erzsébetváros és belső-Terézváros 4-4 tömbjének átépítési lehetőségéről, ebben nagy közös fás udvarok kialakítását, parkolók, intézmények elhelyezését tervezték jelentős bontással, de a létező utcahálózat megtartásával. Ezt a területet a Fővárosi Tanács VB 1977-ben rehabilitációs körzetté jelölte ki. 1976-ban a Fővárosi Tanács ülésén már elmarasztalóan nyilatkoztak a korábbi évtizedek felújítási munkájáról: „A budapesti épületállomány állagromlásának oka évtizedekre nyúlik vissza. Az állami tulajdonba került épületállomány felújítása a háború, majd a pénzügyi eszközök és az építőipari kapacitás hiánya miatt jórészt elmaradt."

14 A Az MSZMP PB 1978. február 28-i határozatában kimondta: szükséges és 11 Uo. 12 BFL XXIII. 10 La. 101. kötet. Fővárosi Tanács ülése, 1973. december 10.: Jelentés a IV. ötéves terv várható teljesítéséről és az V. ötéves terv előkészítéséről. 13 Uo. Kőm íves István tanácselnök-helyettes. 14 BFL XXIII. 101.a. 121. kötet. A főváros V. ötéves terve (1976-80). Melléklet a Fővárosi Tanács 1976. december 21-i ülésének jegyzőkönyvéhez.