Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

tervezhető" elemek mennyiségét és minőségét, sokszor ellenálltak a változatosságra irányuló tervezői törekvéseknek, „akármit próbált az ember kilépni, mindig visszanyomták ugyanabba a megoldásba".

6

" A kivitelezőknek maga a Fővárosi Tanács is kiszolgáltatott volt saját tervei elkészítésében (illetve a népgazdasági tervek megvalósításában is): „A főváros ma abban a szituációban van, hogy akarva- ncmakarva, legyen az lakás vagy kommunális beruházás, bizonyos módon igazodnia kell a kivitelező szervekhez abban a vonatkozásban, hogy megrendeléseik úgy történjenek meg, amit ők tudnak vállalni".

63 Fentiek miatt többször felmerült az érintett kivitelező vállalatok fővárosi tanácsi hatáskörbe vonása is, de erre nem került sor. Összességében az építőanyag-gyártó, kivitelező vállalatok - különösképpen a házgyárak tulajdonosa, a házgyári lakótelepek építtetője, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat - a tervkészítés során külön figyelembe veendő érdekhordozónak számítottak. A 43-as ÁÉV akkori vezérigazgatója, Kisvári János több visszaemlékezés szerint is a korabeli lakótelep-építés kulcsfigurája volt: „leegyszerűsítve, Budapesten lakásépítésben olyan, amivel a Kisvári ne értett volna egyet, nem valósulhatott meg." 4 A 15 éves lakásépítési program a gyakorlatban A 15 éves terv, mint kiemelt politikai program teljesítését mindvégig szorosan figyelemmel követték a vezető párt- és állami szervek. A főváros fejlesztése különösen fontos politikai kérdéssé vált, tekintettel az országon belüli népesség-súlyára (különös tekintettel a munkásságra), és ezen túlmutató gazdasági, kulturális stb. szerepére. Ezért a fejlesztés legfontosabb kérdései, problémái, a városfejlesztés-tervezés, építőipar helyzete - amellett, hogy a Budapesti Pártbizottság, Párt Végrehajtó-Bizottság, és a Fővárosi Tanács folyamatosan foglalkozott ezekkel - több alkalommal is a vezető párt- és állami testületek elé kerültek, sőt fővárosi és országos szintű párt- és állami szervek együttes üléseinek témájává is váltak.

65 Ezek a viták és a hozzájuk kapcsolódó újabb politikai döntések pedig a várostervezés keretfeltételeit is tovább alakították. Bár a korábbi évekhez képest a 15 éves program már kezdetétől fogva növekedést hozott a lakásépítésben (míg 1949-59 között csak 38 ezer, 1961-70 között több mint 67 ezer lakás létesült állami erőből a fővárosban), az állami lakásépítés rendre alatta 62 Kovács Balázs. 63 BFL XXIII. 102.a. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának ülése 1970. december 23. Jelentés a IV. és V. ötéves fővárosi lakásépítési program előkészítésének helyzetéről. Kelemen Lajos hozzászólása. 64 Gáspár Tibor. 65 Ld. pl. BFL XXXV. 1 .a. 4/151. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1964. augusztus 12. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának jelentése a fővárosi lakásépítési program végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról; MOL 288. f .15/170. őe. Az MSZMP Budapesti Bizottsága: Jelentés a Gazdaságpolitikai Bizottság részérc a főváros helyzetéről és fejlesztésének néhány kérdéséről 1969. okt 20.