Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

utakra vonatkozó mérlegelés alapján, a népgazdasági tervezés pedig meghatározott időtávlatokban, előre kitűzött célokban és a fejlesztések ütemezésében gondolkodik. A korszakban viszont erős nyomás látható arra, hogy a rendezési terv a fejlesztési tervezés logikájához illeszkedjen. A politikai vezetés szándéka szerint az ÁRT-nek kapcsolódnia kellett a népgazdasági tervezéshez. Az ART viszont jellegénél fogva hosszabb időszakra szól, egyes források szerint

39 emiatt került be az ÁRT-ket jóváhagyó minisztertanácsi határozatokba a népgazdasági tervek ütemezéséhez igazodó ART-felülvizsgálat követelménye. Mindkét ART célul jelöli ki a beruházások egymással (térben, időben) összehangolt elhelyezésének koordinálását - ezzel már némileg a fejlesztési terv irányába elmozdulva - ugyanakkor a szöveges munkarészek igyekeznek tisztázni a városrendezési és népgazdasági terv kapcsolatát, rögzítve, hogy a rendezési terv csupán keretet ad a népgazdasági tervben rögzített fejlesztések számára. Az ART-k párt- és állami szerveknél zajló vitáiban ugyanakkor rendszeresen felmerültek olyan elemek, amelyekből látszik, hogy a résztvevők fejlesztési - pontosabban népgazdasági tervezési - logikával gondolkodnak a városrendezésről. A Budapesti Párt Végrehajtó-bizottság és a Fővárosi Tanács VB együttes ülésén az 1960-as ART vitája kapcsán például külön igényként merült fel, hogy valamiféle ütemterv is készüljön a terv „megvalósítására" A terv Politikai Bizottságban zajlott vitájában pedig elhangzott, hogy a tervet külön fel kéne bontani két ötéves tervi részletre.

40 A PB-vita nyomán elfogadott határozat is tartalmaz fejlesztési tervi elemeket, pl. két ötéves időszakra külön bontási arányszámokat határoz meg. Az 1970-es ART fővárosi pártbizottsági vitájában a peremkerületi városrész-központok kapcsán szorult tisztázásra, hogy az ÁRT-nek nem feladata meghatározni, hogy egy városias központnak mik az ismérvei (pontosan milyen intézmények, szolgáltatások stb. kerüljenek oda), csak azt jelzi, hogy bizonyos lakosságszámhoz milyen intézmények, szolgáltatások szükségesek, illetve hogy hol „csomósodhatnak" az ilyen városi funkciók.

41 És fordítva, népgazdasági tervek vitáin rendre előkerültek kifejezetten városrendezési témák (pl. a beépítési magasság növelése, hiszen „a világ összes városai magasépülcteket építenek")

42 A fejlesztés-rendezés problematikus kapcsolatának a fentiekben már említett specifikus esete az ÁRT-k „felülírása" a népgazdasági tervekhez kapcsolódó telepítési tervekkel. 39 HEGEDÜS-TOSICS 1984. 40 MOL 288. f. 5/193. őe. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése 1960. július 26. Előterjesztés Budapest és környéke általános rendezési tervének legfontosabb kérdéseiről. Nemes Dezső hozzászólása. 41 BFL XXXV. 1 .a/3 Az MSZMP Budapesti Bizottság pártbizottsági ülése 1970. február 25. Jelentés a Fővárosi Tanács: Budapest és környéke általános rendezési tervének felülvizsgálatáról, valamint irányelvek a Fővárosi Tanács IV. ötéves tervjavaslatának elkészítéséhez. 42 MOL 288. f. 5/366. őe. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése 1965. május 25. A főváros fejlesztésének néhány problémájáról. Nyers Rezső hozzászólása.