Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

tóvá tétele.' A koncentráció elve ugyanakkor, tekintettel a településfejlesztés központi forrás-függőségére, folyamatosan konfliktusba került a kiegyensúlyozott városfejlesztés igényével. ,,[A Fővárosi Tanács részéről] nem értünk egyet azzal az elgondolással, ami a minisztériumoknál kialakult, hogy Budapesten lehetőleg egy helyen, vagy néhány lakóterületen építkeznek. Ez ellentmond Budapest fejlesztési tervének. Az ÉM [...] néhány lakótelepen építkezik, tekintet nélkül a városfejlesztésre. [...] Minél több helyen szeretnénk építeni, vagy pedig ha ez nem történik meg, akkor halálra ítéljük Budapest egyes területeit."

35 A II. ötéves terv lakástelepítéseit meghatározta, hogy a népgazdasági terv végső tervszámai csak a tervidőszak megkezdése után kerültek elfogadásra. Ez a későbbiekben a már megkezdett részletes városrendezési és műszaki tervek áttervezését, illetve a hiányzó tervek gyors elkészítését igényelte, és elmaradásokat okozott beépítésre szánt területek szanálásában, közművesítésében is, olyannyira, hogy egy ÉM-jclentés nyomán arra a pártvezetés is reagált: „Az egész lakásépítkezés fontos politikai kérdés, de mi még mindig nem tudjuk, hova fogjuk a lakásokat építeni".

36 A terv a lakástelepítéseket a fővárosban a gazdaságosan beépíthető (közművekkel ellátott, bontást lehetőleg nem vagy csak kis mértékben igénylő, összefüggően beépíthető), a város belső területeihez viszonylag közel eső területekre koncentrálta. Az ezzel kapcsolatos vitában ugyanakkor már felmerült a koncentrálás és a lakások arányos elosztása közötti feszültség: „a gazdaságossági intézkedések háttérbe szorították a kerületek közötti lakáselosztás megkönnyítését célzó decentralizált építés elvét".

37 A III. ötéves terv lakástelcpítési terve, részben az előző ciklus rossz tapasztalatai miatt, már sokkal korábban elkészült. Ama törekvéssel összhangban pedig, hogy a főváros a 15 éves lakásprogram keretében minél több lakást „tudjon megszerezni", magas, az OT első közelítésben becsült tervszámaiban szereplő lakásszámmal számolt ezt a tervet a későbbiekben ezért kellett átalakítani, a ténylegcsen elfogadott tervszámok végül alacsonyabbak voltak.

38 A terv egyszerre próbálja érvényesíteni a koncentrálás elvét (gazdaságossági és technológiai megfontolásokból) és a város arányos fejlesztésének kívánalmait (egyebek mellett igyekszik a lakásszámot arányosan elosztani 34 BFL XXXV. 1 .a. 3/22. őe. Az MSZMP Budapesti Bizottság pártbizottsági ülése 1960. április 22. Budapest és környéke általános rendezési terveinek irányelvei. Skoda Lajos hozzászólása. 35 BFL XXXV. 1 .a. 4/112. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1961. november 20. A KNEB fővárosi osztályának jelentése a lakásépítés helyzetéről. Veres József hozzászólása. 36 MOL 288. f. 5/184. őe. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése, 1960. május 24. Az építőipar felkészülése a második ötéves terv feladatainak végrehajtására, különös tekintettel a lakásfejlesztési célkitűzésekre. Marosán György hozzászólása. 37 BFL XXXV. 1 .a. 4/119. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1962. február 26. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának jelentése az állami erőből épülő szövetkezeti és tanácsi lakások telepítésének tervéről és javaslat a lakások kerületei közötti elosztásának elveire a II. ötéves terv időszakában. Csikesz Józsefné hozzászólása; BFL XXIII. 102.a. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának ülése 1962. március 21., 28. A második ötéves terv tanácsi és szövetkezeti lakásépítkezéseinek telepítési javaslata. 38 BFL XXXV. 1 .a. 4/130. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1962. szeptember 3. A Fővárosi Tanács Végrehajtú-bizottságának javaslata a III ötéves terv lakástclepítésérc.