Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
nyomta bélyegét az építkezésre. Erre jó példa, hogy az építkezésekhez a szükséges 70 vagon gömbvas helyett csak 14-et használhattak fel, illetve az alkalmazott új rendszerű födémek vasbeton gerendáit vasmentes betonboltozat kötötte össze. 166 1944 második felére azonban az anyaghiány már teljesen megbénította az építkezést, és az 54 épületből álló 1854 lakásos építkezésből mindössze 72 lakás készült el időre 167 két házban a Faludi utcában. 168 Ezenkívül további 17 épület kb. 600 lakással került tető alá, és 14-nek állt már a falazata. A munkálatokat a második világháború után folytatták, de 1948-ra is csak összesen 768 lakás készült el. Az 1943-ban megindított, 54 házra tervezett programnak 1948-ig a felét sem sikerült megvalósítani. A városrészben még mindig álltak magányos házfalak és alapzatok, amelyek a valamikori terv megvalósulását várták. A részleges folytatásra a következő években került sor. Ma az 1943-ban indított fővárosi építkezés eredményeként összesen 39 lakóépület áll. A Tomori 170 és a Faludi utcai 171 építkezések teljes egészében befejeződtek, így a három helyszín közül egyedül a Béke úti építkezés 172 maradt torzóban, ahol a tervezett 37 házból csak 21 épült meg, vagyis az eredetileg elképzelt 8 épületcsoportból 3 létesítése teljesen elmaradt. Ezen területek beépítésére majd a következő évtizedek adnak alkalmat, amikor az angyalföldi szabad telkek szép lassan beépülnek a munkáslakások szocialista típusával, a panelházakkal. 1948-ban az óbudai Szél utcában is folyt fővárosi beruházású építkezés. Még a negyvenes évek elején határozták el, hogy az 1939-ben emelt Szél utca 5. sz. ház mellett létesítenek egy toldalék szárnyat. A problémát ezzel kapcsolatban leginkább az okozta, hogy a székesfővárosi ház telkén már egy kisebb épület emelésére sem volt elegendő hely, és ezért a szomszédos telek egy részén kellett volna építkezni. Az érintett területet azonban 193 l-ben egy szerződés értelmében az Érseki Szent József Otthon örök használatába adták, ahol azóta a környék katolikus hívei számára felépítettek egy templomot, illetve egy 200 fős gyermek- és tanoncotthont is létesítettek Óbuda szegény sorsú gyermekei számára. A főváros által most visszaigényelt 21 négyszögöl telekrészt az otthon 166 KERÉK 1944. 44. p. 167 LOSONCZY 1946. 13. p. 168 Kondor Béla jelentése a Faludi utca 20. sz. telepről: BFL IV.1409.C 162428/1945-IX. 169 TÖRÖK 1948. 368. p. 170 FERKAI 2001. 338. p. A Tomori, Göncöl, Mosoly, Fiastyúk utcák által határolt telken 6 nagyobb (Brcstyánszky Tibor 42 lakásos) és 4 kisebb (Löllbach Kálmán 30 lakásos) háza áll. 171 FERKAI 2001. 338. p. A Faludi, Göncöl, Rákospalotai, Újpalotai utcai telepen 7 darab 36 lakásos épület áll, ezek közül hármat - köztük az 1944-ben átadottakat - Várailyay Sándor tervezte, négyet pedig Paczó Márton. A telep házait 1945-ben már átadták a lakóknak, tehát ez az egység készült el először. 172 FERKAI 2001. 338. p. Az A-tól H-ig jelölt épületcsoportok közül felépítették a 8 házból álló B-t, ebből négy 36 lakásosat Károlyi Antal, a másik négy épületet pedig Éhn József tervei alapján. A D részleg két 36 lakásos háza Árvay József, a négy házas E csoport Schall József és Weltzl János munkája. Az utolsó megvalósult telepegység a G jelet viseli, itt nyolc ház található, ebből hat Janáky István, kettő pedig Árvay József tervei alapján létesült. Ferkai András szerint nem építették meg Gcrlóczy Gedeon által tervezett két házas A és három épületes C telep részletét, illetve ugyancsak elmaradt a Goszleth Lajos tervezte hat, egyenként 32 lakásos H jelű telep terve is. A levéltárban azonban található olyan irat, amely mind 1947-ben, mind pedig 1948-ban kérte először három, majd egy Goszleth-féle ház engedélyének meghosszabbítását.
