Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

fogva egyelőre nem képesek jobb minőségű lakást bérelni. A polgármester havi beszá­molóiban rendszeresen tájékoztatott arról, hogy hány átmeneti lakást adtak át, mely szükséglakásos telep elbontásra ítélt része szabadulhatott fel, illetve hány rászorult fő­városi jutott az építkezések eredményeként csekély, heti 25 pengős bér fejében tiszta egészséges lakáshoz. Kisebb építkezések 1943 és 1944 között Miközben még javában folytak az átmeneti telepek létesítésének munkálatai, a főváros már újabb olcsó bérű kislakástelepek létesítésén dolgozott. 1942-ben, határozat szüle­tett, hogy - az előző akció folytatásaképpen - kilenc kétemeletes házból és egy üzlet­házból álló, összesen 240 lakást magába foglaló telepet építenek a Könyves Kálmán körút és a Hétvezér utca mentén. Az építkezés megkezdésére az Országos Nép- cs Csa­ládvédelmi Alapból felszabadult összegek biztosítottak lehetőséget. A számítások sze­rint barakkok kiváltása céljából létesítendő telep 140 5 2 m 2-cs lakásai egyenként 16.000 pengőbe kerültek volna. 141 A munkálatok 1943 májusában meg is kezdődtek: elrendel­ték, hogy - a terület közművesítését követően - három kétemeletes épületben 78 szo­ba-konyhás lakás épüljön 2,090.000 pengőből, majd a következő hónapban újabb 72 lakás megépítéséről határoztak. 142 Az előkészítő munkálatok előrehaladtával július l-jén végre megkezdődhetett maga az építkezés, amelyet a következő év decemberéig be is akartak fejezni. A mun­kák koordinálását a szokásos müvezetőség végezte, amelynek tagjai a későbbiekben 138 Félreértésre adhat alkalmat az, hogy talán éppen a főváros által megreformált szociális lakáspolitika eredményeként a már meglevő telepeket más kategóriákba sorolták, viszont megtartották az eredeti elnevezéseket. Korábbi időszakból ismerünk spontán kialakult nyomortelepeket (Kiserdő-, Jeruzsá­lem-, Lóversenytér-, Indusztria-telep stb.), szükséglakótelepeket, amelyeket a főváros emelt - 1912 után már kizárólag kőből, előtte javarészt fából -, továbbá tudunk állami barakktelepckről, kislakás­telepekről, bérházakról. Természetcsen a főváros is épített cz utóbbi két kategóriához hasonlókat, a harmincas évek második felében még négyemeletes szükséglakás-komplexumokat is létesített (ilye­nek állnak még ma is a Hős, a Bihari és a Gubacsi úton). A 1940-es évek szóhasználatában szükségla­kások alatt már nem ezeket, hanem csak a nyomortelepckké züllött barakklakásokat értették. A többi modern, 1925 után épített fővárosi szükséglakást, a kislakásokkal együtt, átmeneti telepeknek nyil­vánították, a kislakások közé pedig egyedül a korábbi kislakásos bérházak lakásait és az újonnan el­készült fürdőszoba nélküli kislakásokat sorolták. 139 TÖRÖK 1948. 348. p. 140 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1943. júliusi állapotáról. Fővárosi Köz­löny, 1943. 37. sz. 9. p. 141 KERÉK 1944. 44. p. 142 A polgármester havi jelentései a székesfőváros közigazgatásának állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1943. 27. sz. melléklet, 8. p.; A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1943. első félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1943. 20. sz. Az építkezést az újonnan alakult XVII. Lakásépí­tési ügyosztály a 562439/1943-XVII. sz.-on rendelte cl. Az ügyosztály feladatául a lakásügyek inté­zését kapta, végre megvalósítva a főváros mindennemű lakásügyei intézésének egy kézbe vonását.

Next

/
Thumbnails
Contents