Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

fogva egyelőre nem képesek jobb minőségű lakást bérelni. A polgármester havi beszámolóiban rendszeresen tájékoztatott arról, hogy hány átmeneti lakást adtak át, mely szükséglakásos telep elbontásra ítélt része szabadulhatott fel, illetve hány rászorult fővárosi jutott az építkezések eredményeként csekély, heti 25 pengős bér fejében tiszta egészséges lakáshoz. Kisebb építkezések 1943 és 1944 között Miközben még javában folytak az átmeneti telepek létesítésének munkálatai, a főváros már újabb olcsó bérű kislakástelepek létesítésén dolgozott. 1942-ben, határozat született, hogy - az előző akció folytatásaképpen - kilenc kétemeletes házból és egy üzletházból álló, összesen 240 lakást magába foglaló telepet építenek a Könyves Kálmán körút és a Hétvezér utca mentén. Az építkezés megkezdésére az Országos Nép- cs Családvédelmi Alapból felszabadult összegek biztosítottak lehetőséget. A számítások szerint barakkok kiváltása céljából létesítendő telep

140 5 2 m

2-cs lakásai egyenként 16.000 pengőbe kerültek volna.

141 A munkálatok 1943 májusában meg is kezdődtek: elrendelték, hogy - a terület közművesítését követően - három kétemeletes épületben 78 szoba-konyhás lakás épüljön 2,090.000 pengőből, majd a következő hónapban újabb 72 lakás megépítéséről határoztak.

142 Az előkészítő munkálatok előrehaladtával július l-jén végre megkezdődhetett maga az építkezés, amelyet a következő év decemberéig be is akartak fejezni. A munkák koordinálását a szokásos müvezetőség végezte, amelynek tagjai a későbbiekben 138 Félreértésre adhat alkalmat az, hogy talán éppen a főváros által megreformált szociális lakáspolitika eredményeként a már meglevő telepeket más kategóriákba sorolták, viszont megtartották az eredeti elnevezéseket. Korábbi időszakból ismerünk spontán kialakult nyomortelepeket (Kiserdő-, Jeruzsálem-, Lóversenytér-, Indusztria-telep stb.), szükséglakótelepeket, amelyeket a főváros emelt - 1912 után már kizárólag kőből, előtte javarészt fából -, továbbá tudunk állami barakktelepckről, kislakástelepekről, bérházakról. Természetcsen a főváros is épített cz utóbbi két kategóriához hasonlókat, a harmincas évek második felében még négyemeletes szükséglakás-komplexumokat is létesített (ilyenek állnak még ma is a Hős, a Bihari és a Gubacsi úton). A 1940-es évek szóhasználatában szükséglakások alatt már nem ezeket, hanem csak a nyomortelepckké züllött barakklakásokat értették. A többi modern, 1925 után épített fővárosi szükséglakást, a kislakásokkal együtt, átmeneti telepeknek nyilvánították, a kislakások közé pedig egyedül a korábbi kislakásos bérházak lakásait és az újonnan elkészült fürdőszoba nélküli kislakásokat sorolták. 139 TÖRÖK 1948. 348. p. 140 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1943. júliusi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1943. 37. sz. 9. p. 141 KERÉK 1944. 44. p. 142 A polgármester havi jelentései a székesfőváros közigazgatásának állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1943. 27. sz. melléklet, 8. p.; A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1943. első félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1943. 20. sz. Az építkezést az újonnan alakult XVII. Lakásépítési ügyosztály a 562439/1943-XVII. sz.-on rendelte cl. Az ügyosztály feladatául a lakásügyek intézését kapta, végre megvalósítva a főváros mindennemű lakásügyei intézésének egy kézbe vonását.