Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

Az építkezés legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a főváros megterhelése nélkül minél több olcsó bérű, megfelelő beosztású lakás keletkezzen. A tervezőknek tehát szem előtt kellett tartaniuk azt a követelményt, hogy a lehető legalacsonyabb építési költség mellett minél nagyobb alapterületű, a két nem elkülönítése elvének megfelelő, egészséges kislakások jöjjenek létre. Az alacsony bérű hajlékok létesítése, illetve a nyomortelepek felszámolása mellett a program célja az volt, hogy az új kislakások tervezésénél minél inkább érvényesüljenek a szociális, egészségügyi és családvédelmi szempontok. A most épülő kislakásokat tehát elsősorban sokgyermekes családok számára emelték, hiszen ezt a csoportot fokozottan sújtotta a lakáshiány, mivel a háziurak nem szívesen fogadták be őket. Határozat született arról is, hogy az építkezés munkálatainak odaítélésekor- a lehetőségekhez mérten - a munkanélküliség által legjobban sújtott kisvállalkozói réteg részesüljön előnyben. így a székesfőváros nem pusztán kislakásokat épített, hanem a társadalmi elvárásoknak megfelelő, széles körű szociális küldetést is teljesített. Az építkezés előkészítése, illetve az adminisztráció gyorsabb lebonyolítása érdekében egy külön szakértői bizottságot állítottak fel,

46 amely tagjai közé tartozott a Törvényhatósági Bizottságból kijelölt 12 képviselő, valamint a belügy- és az iparügyi minisztérium 2-2 szakértője. Az elnöki tisztet nyugdíjazásáig Schüler Dezső, majd Morvay Endre alpolgármester töltötte be.

47 Az építkezés megindítását a bizottság egyéves előkészítő munkája előzte meg, amelynek során kiválasztották az építésre alkalmas területeket, a megvalósítandó lakástípusokat, meghatározták tervezésnél figyelembe veendő és a területekre vonatkozó beépítési módnak megfelelő irányelveket, gondoskodtak a szükséges közmüvek bevezetéséről, valamint elkészítették az előzetes költségkalkulációkat. Az első feladatot tehát a megfelelő telkek kiválasztása, illetve azok felszabadítása képezte. A program bevezető szakaszában öt, különböző kerületekben található telek beépítéséről született döntés: a Pongrácz úton, az Angyalföldi úton, a Tímár utcában, illetve a Nagyfuvaros és az Almos utcában. A bizottság kétségkívül legfontosabb munkáját az építési irányelvek kidolgozása jelentette. A szakértők minden egyes épületcsoport részére külön-külön tervezési irányelvet szabtak meg, amelyek azonban számos ponton megegyeztek. Jelentősebb eltérés egyedül az Álmos utcai építkezésnél tapasztalható, hiszen ott nem 3-5 emeletes bérházakban,

48 hanem földszintes ikerépületekben kellett gondolkodniuk a tervezőknek. A 46 A kislakásépítés megindítása: BFL IV. 1409.c 3 15486/1940-IIT. A bizottság kiküldését a polgármester 69229/1939-VI. számon rendelte el, az ezzel kapcsolatos költségek fedezetére pedig a beruházó kölcsönből elkülönített negyedmillió pengőt. 47 A bizottság tagjai közé tartozott többek között Nászay Miklós a Mérnök Egylet, Mentényi Tibor a Nemzeti Szövetség, Kemény F. Zoltán az Iparügyi Minisztérium, K. Császár Ferenc, Katona János, Paulheim Ferenc és Schoditsch Lajos a Törvényhatósági Bizotság képviseletében. Tervezési irányelvek: BFL IV.1409.C 307704/1940-III. 4H Az irányelvek azt is kikötötték, hogy a bérházakat belső lépcsőházzal kell megtervezni, vagyis a szakértők elvetették az építészek és a szociálpolitikusok által már rég korszerűtlennek és elvetendőnck ítélt, viszont jóval olcsóbb fűggőfolyosós megoldást.