Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

zálódtak. A frakciótagok számára rendezett szakelőadások, községpolitikai szemináriumok, valamint a Népszava községpolitikai kérdésekkel foglalkozó közleményei s az e célra rendszeresített külön rovata - Mi újság a Városházán? - ugyancsak a városházi tevékenység hatékonyságát segítette elő.

57 A szociáldemokrata indítványok száma, tárgya és közgyűlési fogadtatása mutatja, hogy a frakció tagjai megálltak helyüket a gyakorlati községpolitika terén, s jelentős eredményt is fel tudnak mutatni. Régi kívánságok, új ötletek tucatjával igyekeznek jobbá, hatékonyabbá tenni az önkormányzati testület munkáját.

58 Mindebben közrejátszott az a tény, hogy az MSZDP egyfelől jól tudta kamatoztatni a megváltozott politikai státuszából adódó lehetőségeit, másrészt reálpolitikai megfontolásból, esetleg lojalitásból hosszabb ideig viszonylag jól együtt tudtak működni a városházi koalíciós partnerekkel. Ez utóbbi helyzet kialakításában - a kortársi vélemények szerint - Szakasits Árpádnak kiemelkedő szerepe volt. Kővágó József polgármester 1946 októberében pl. ekként méltatta cz irányú érdemeit: „Az elnök úr tekintélye, politikai bölcsessége eddig is előbbre vitte a pártok együttműködését. Végeredményben ebből az együttműködésből fakadt az újjáépítés, amelyre olyan büszkék vagyunk, és amelyet a külföldön is mindenütt elismernek."

5 Mindezek ellenérc a pártok együttműködésében természetcsen voltak kisebb-nagyobb súrlódások, olykor kritikus időszakok, átmeneti zavarok. Ilyen helyzet alakult ki - többek között - 1946 nyarán és őszén a közüzemi tarifák leszállításával és a kerületi elöljárói állások pártok közötti arányos elosztásával kapcsolatos viták következtében. Ekkor a koalíción beül kiéleződő feszültség sajtó-reflexiói a válság elmélyülését, a koalíció esetleges felbomlását sugallták. A közvélemény megnyugtatását, a helyzet tisztázását célozták a Fővárosi Naplóban megjelent közlemények, valamint a lap karácsonyi körkérdésérc - a városházi koalíció jelentőségéről, jövőjéről és az újjáépítés terén elért eredményeiről - érkező 23 válasz közzététele. A különböző politikai pártállású személyek nyilatkozatából kitűnik, hogy valamennyien hitet tettek a koalíció fenntartása mellett, amit többségük az adott helyzetben egyedüli racionális kormányzati formának tekintett.

60 Az 1947-es esztendőben a városházi koalícióban egyre gyakoribbá váltak a nézeteltérések, kiéleződtek a viták. Egyrészt megkopott a partnerek egymás iránti toleranciája, másrészt az országos politikában bekövetkezet változások és a szűnni nem akaró gazdasági gondok felkorbácsolták az indulatokat. Az év őszén mind gyakrabban és mind élesebben fogalmazódott meg a fővárosi autonómia teljessé tételének igénye, és követe56 PIL 283. f. 9. es. 11. őc. 57 PIL 283. f. 9. cs. 20. őe.; Szociáldemokrata községi politika a fővárosban. Népszava, 1946. jún. 4. 4. p. és jún. 7. 3. p. 58 PIL 283. f. 9. cs. 19. őe.; Népszava, 1946. aug. 4. 7. p. és aug. 25. 6-7. p. 59 FN 1946. 8. sz. 1. p. 60 RÁTKAI KÁROLY: A koalíció válsága. FN 1946. 7. sz. 1.; Huszonhárom érdekes nyilatkozat a városházi koalíció jelentőségéről, jövőjéről és az újjáépítés terén elért eredményeiről. FN 1946.18-19. sz. 7-8. p. A megkérdezettek között szerepel pl. az MSZDP részéről: Halász Alfréd, Révész Mihály, Farkas Zoltán, a parasztpárti Kovács Imre, a kommunista Kossá István, Kmetty János és Széli Jenő, valamint Supka Géza a Polgári Demokrata Párt tagja.