Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)
politika megvalósítására. A tervezet egy év múltán el is készült, de megvalósítása még jó ideig elhúzódott. 39 Az 1937. szeptember 17-i rendkívüli közgyűlésen Bechtler Péter megdöbbentő adatok felsorakoztatásával érvelt a probléma súlyossága és megoldásának sürgőssége mellett. A legfrissebb statisztikai felmérésre hivatkozott, amely szerint a fővárosban 68 olyan egyszobás lakás van, amelyben egyenként 31 személy lakik, 115-ben 21-30, 436-ban 16-20, 5140-ben 11-15 fő él. E tényekre tekintettel indítványozta, hogy a főváros építtessen évente legalább 1500 kislakást. 41 Két évvel később, a nagy beruházási program keretében a városvezetés is napirendre tűzte a kislakás-építés ügyét, de a munka meglehetősen vontatottan haladt. Időközben a dolog fontosságára való tekintettel és a 100/1943 M. E. rendelet értelmében a polgármester lakásügyi szakbizottság felállítását rendelte el a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására. 41 Miután a közgyűlés határozatot hozott újabb 2000 kislakás felépítéséről, az MSZDP frakció - meglepő módon - ezúttal az építkezések leállítása érdekében exponálta magát, nem is eredménytelenül. A pálfordulás okát Szepessy Albert a budapesti pártértekezleten tartott beszámolójában a következőkkel indokolta: „Nekünk annak idején nagy szerepünk volt a fővárosi építkezések megindításában és most szerepünk volt ezeknek ... leállításában is. Tudniillik az építkezések folytatása végett a lakbéreket akarták megadóztatni... Meg is szavazták ... de mi megfellebbeztük a határozatot, amelyet azután a belügyminiszter a fellebbezés alapján meg is semmisített. Az építkezés jelenleg tehát stagnál, és cz nem is baj, ha arra gondolunk, hogy a háború utáni időkben feltétlenül szükség lesz arra, hogy azonnal legyen kéznél közmunka, amelyet el lehet kezdeni. Ilyen közmunka lesz a lakásépítés, az új városháza, a földalatti vasút stb." 4 " Annak ellenérc, hogy a szociáldemokraták szociálpolitikai tevékenységét nem mindig koronázta siker, és számtalan kudarcot kellett átélniük, nem mondtak le a céljaik megvalósításáért folytatott következetes küzdelmekről. Kétségtelen tény, hogy a községpolitika területén a szociálpolitika nyújtotta a legtöbb sikerélményt számukra, köszönhetően a szociálpolitikai jogalkotás hiányosságainak, a hivatalos politika c vonatkozásban érzékelhető mulasztásainak, dc nem utolsó sorban az e tekintetben kifejtett saját következetes munkájuknak. **# 1944/1945 fordulóján új helyzet teremtődött az MSZDP számára. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés második legtekintélyesebb kormányzó pártjaként vehetett részt a demokratikus Magyarország ügycinek intézésében, a romokban heverő főváros újjáépítésében. 1945 januárjában Budán még folytak a harcok, amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság 39 FK 1937. 20. sz. 612-618. p. 40 FK 1937. 52. sz. 1674. p. 41 FK 1943. 2. sz. 13. p. 42 PIL 658. f. 8/1 1 őe. Közli: Források Budapest múltjából. III. köt. Szerk.: SZEKERES JÓZSEF. Budapest, Budapest Főváros Levéltárának kiadása, 1972. 522. p.
