Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

Az 1935-ös budapesti választásokat követő közel egy évtizedben a szociáldemokrata értelmezés szerinti valódi községpolitika müvelésérc alig volt mód. Noha a községi frakció munkája „a községi programunknak, illetőleg a bécsi gyakorlatnak és útmutatásnak megfelelően folyik... Amióta a magyar politikának erős jobbra való fordulása kifejlesztette az egypártrendszert, a szociáldemokrata munka nem jelentkezhetett az addig megszokott eredményességgel." - írta Révész Mihály 1943-ban.

14 Az egyébként állandóan napirenden tartott szociálpolitikai kérdések - munkanélküliség, lakásügy, ínségakciók, továbbá a háború okozta élelmezési problémák stb. - a modern szociálpolitikának csupán egy részét ölelik fel. Komplex program, azaz a „bölcsőtől a sírig" terjedő gondoskodás biztosításának feltételeit - megfelelő állami támogatás híján - a tárgyalt korszakban nem sikerült megteremteni.

15 Hiszen a témához kapcsolódó szociáldemokrata indítványok sok esetben már a közgyűléseken keréktörést szenvedtek. A városatyák - többek között - elutasították a lakásnyomor enyhítésérc, a gyermeknyaraltatás bővítésére, a kilakoltatások felfüggesztésérc, az iskolaszerek ingyenessé tételére, iskolaépítésre stb. vonatkozó indítványokat.

16 Az MSZDP fővárosi csoportja saját ténykedésének meddőségét, olykor kudarcait gyakorta az autonómia működési zavaraival, a kormánypolitikától erősen függő helyzetével igyekezett megmagyarázni. A „Budapest jövője" című, 1943-ból származó szociáldemokrata sillabusz így summázta a párt addigi városházi tevékenységét: „1925-től, immár közel két évtizeden át minden nemes buzgalmunkkal dolgoztunk a főváros lakosságának... érdekében és csak megnemértést, a bosszantások sorozatát, cinizmust, erőszakosságot kaptunk."

17 A kétségtelen kudarcok, zátonyra futott javaslatok, hiábavaló küzdelmek ellenérc a frakció tagjainak többsége derekasan kivette a részét a gyakorlati községpolitikából. Különösen értékelcndők a szociálpolitika, a közoktatás és egészségügy területén tapasztalható erőfeszítéseik, amelyekkel számos, jelentős részeredményt sikerült elérniük, valamint új megoldásokat találniuk és érvényesíteniük az egyes problémák kezelésére, enyhítésére. Visszatekintve a frakció működésének első évtizedére, Stern Szeréna egyik választói nagygyülési előadásában a következőkre hívta fel a figyelmet: „Mi még a reakciós városházán is olyan gyakorlati eredményeket értünk el, amelyek megmutatták, hogy a jó községpolitika könnyebbé teheti az emberek életét... Gyermekvédelem azóta van Budapesten, amióta mi napirenden tartjuk a kérdést... A napközi otthonok, az iskolaorvosi intézmény, az erdei iskolák, tanoncotthonok, gyermekkonyhák - mind a mi kezdeményezésünkre létesültek."

18 14 PIL 658. f. 13/141. őc. 15 Vö.: PIL 658. f. 13/150. őe. 16 MOLK-149. 1932-4-2083. 17 PIL 658. f. 5/145. őe. 18 Népszava, 1935. máj. 14. 1-2. p.