Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

polgármesteri rendeletek, a „bizalmas utasítások", a közgyűlések tanácskozásait korlátozó belügyminiszteri leiratok, amelyek értelmében például a „külpolitikai vagy nemzetközi gazdasági szakkérdések" nem szerepelhettek az ülések napirendjén. A Fővárosi Közlöny számai semmitmondó, pársoros hírforrássá degradálódtak, az egyes lapszámokat a város ügyeihez alig kapcsolódó hirdetésekkel töltötték ki. A szakbizottságok tagjait megválasztották ugyan, de többségük hónapokig, sőt évekig csak alakuló stádiumban maradt. Működésükre vonatkozó szabályrendelettel még két év multán sem rendelkeztek.

7 Kivétel a törvényhatóság struktúráján kívül álló Közigazgatási Bizottság, amely havonta rendszeresen ülésezett, s a részletes polgármesteri beszámolót mindig tartalmas vita követte. Minderről a város hivatalos közlönye is kielégítő tájékoztatást adott, miután az ellenzéki városatyák azt kikényszerítették.

8 E tarthatatlanná vált állapotok késztették az MSZDP-frakciót - többek között arra, hogy 1931 áprilisában „a városházi munkátlanság és az önkormányzati szervek teljes negligálása" ügyében rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozza. Egyébként is, a törvényhatósági bizottság egyhangú, „munkátlan" hétköznapjait elsősorban a szociáldemokrata frakció kezdeményezésére összehívott rendkívüli közgyűlések zavarták meg. Például 1932 januárban a lakásínség enyhítését, februárban a tejkartcll árdrágító intézkedéseit, márciusban az általános titkos választójogot, áprilisban a gazdasági válságot, decemberben a szellemi szükségmunka ügyét tárgyalta kezdeményezésük nyomán rendkívüli közgyűlés. 1934 novemberében az egyes alapvető élelmiszereket, tűzifát forgalmazó kartellek sorozatos árdrágító akciói késztették hasonló lépésre az MSZDP-t. A szociáldemokrata városházi képviselők részben a pártsajtóban, részben beszámoló gyűléseiken és az ún. ismeretterjesztő előadásokon igyekeztek megfelelő tájékoztatást adni községpolitikai törekvéseikről, várospolitikai elképzeléseikről, eredményeikről, kudarcaikról. Gyakran panaszolták, hogy alkotó munkához alig juthatnak, legfeljebb a költségvetések tárgyalásakor, nincs miről számot adni, nincsenek látványos eredmények, mert „pártmonopólium uralja a Városházát" (ti. Wolff- és Kozma-párt).

9 Holott a községpolitika minden ágát érintő több tucatnyi indítvány, interpelláció dokumentálja tenni akarásukat, de mozgásterüket az új körülmények nagymértékben korlátozták.

10 Lehetőségeiknek határt szabott a gazdasági világválság okozta szociális és pénzügyi problémák tömege, továbbá a városvezetés nemtörődömsége, tehetetlensége, majd a nagypolitikában érzékelhető jobbratolódás okozta félelem. Jellemző, hogy pl. Gömbös Gyula miniszterelnök munkatervének publikussá válását követően, a párt óvatosságra inti híveit, ugyanis „nem akarja kiprovokálni a 7 FK 1932. 48. sz. 1086. p. 8 Ld.: pl. Lévai Sándor indítványát 1932. nov. 16-i közgyűlésen: FK 1932. 48. sz. 1086. p. 9 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) K 149. (Belügyminisztérium. Rezervált iratok) PTI 651/2 1932-4-2309 (19. doboz), K 149-1932-4-2082 139. cs. és 1932-4-2083 II. rész 10 Politikatörténeti Intézet Levéltára (továbbiakban: PIL) 658. f. (Magyarországi Szociáldemokrata Párt iratai) 4/17., 20. és 21. öe., 694. f. (Bresztovszky Ede iratai) 1/41. őc.