Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Ignácz Károly: Fővárosi választások és a törvényhatósági bizottság közgyűlése Budapesten 1920-1945

vénen tagjai voltak a keresztény pártnak vagy a fővárosi kormánypártnak, míg ellenzékinek csak egy vallotta magát.

63 1945-ben az általános választói akaratot nem kívánták felülírni ilyen eszközökkel, ugyanakkor az újra nagyobb létszámú, 250 fős bizottságban helyet biztosítottak 10 képviselőnek „az ország fővárosának pártokon kívül álló szellemi és közéleti vezetői közül". Az újonnan létrejött közgyűlés alakuló ülésén került sor a megválasztásukra, az előzetes pártegyeztetések révén közel egyhangúnak minősülő szavazataránnyal. 4 b) A női képviselők száma és aránya Az új törvények alapján 1920-ban a nők rendelkeztek mind az aktív, mind a passzív választójoggal, azaz választók és választhatók lettek Magyarországon és Budapesten is. A parlamenti és fővárosi képviselőnők 1920-as megjelenése után azonban történt még kísérlet e jogkiterjesztés visszavonására. A belügyminiszter által benyújtott 1924-es törvényjavaslat megszüntette volna a nőknek a fővárosi törvényhatósági bizottságba történő választhatóságát, „mert az önkormányzati képviseletek túlnyomó részben közigazgatási hatáskört töltenek bc, tehát olyan természetű működést fejtenek ki, amely a női élethivatástól távol áll", és „ilyen kívánságnak nincs is gyökere a közönség körében".

65 E javaslat a törvényalkotási folyamatban elbukott, így a Horthy-korszak minden fővárosi választásán szereztek mandátumot női jelöltek, bár csak kis számban (7. táblázat). 7. táblázat. A fővárosi törvényhatósági bizottságba megválasztott női képviselők száma és aránya 1920—1945 között A választás éve A választott képviselők száma (N) A megválasztott női képviselők A választás éve A választott képviselők száma (N) száma (\) aránva (%) 1920 240 5 2,08 1925 250 6 2,40 1930 150 7 4,67 1935 108 2 1,85 1945 240 28 11,67 63 A fővárosi főtisztviselők pártonkívülinek vallották magukat, de közgyűlési kinevezésük okán legtöbbjük szintén a jobboldal táborához sorolható. Az 1931-ben megalakult teljes testület pártmegoszlását közli: WlLDNER 1931. 541. p. (Az ott közöltekkel ellentétben 150 választott képviselőből a Nemzeti Szabadelvű Párthoz 14, a Keresztény Ellenzékhez 10 fő tartozott, így jön ki az 1 ellenzéki (szabadelvű), nem általánosan választott bizottsági tag.) 64 A megválasztott 10 fő: Ágoston Péterné, Csorba János, Harrer Ferenc, Hedri Endre, Károlyi Mihály, Kmctty János, Lukács György, Rassay Károly, Szladits Károly, Vercbély László. BFL Közgyűlési jegyzökönyvek. Az 1945. november 28-iki alakuló közgyűlés. 130. szám, 404-405. p. 65 Nemzetgyűlés irományai. 1922-1926. VIII. k. 192. p.