Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Ignácz Károly: Fővárosi választások és a törvényhatósági bizottság közgyűlése Budapesten 1920-1945

aminek köszönhetően jelentős mozgósító erővel bírtak. A pártok az októberi budapesti választást az egy hónappal későbbi országos voksolás főpróbájának tekintettek, így természetesen már akkor is minden eszközt bevetettek potenciális szavazótáboruk aktivizálására. b) A pártok, politikai irányzatok eredményei, és azok tended eloszlása A pártok választási eredményeit két fő adattal lehet értékelni: a listán kapott szavazataránnyal, amely a pártnak a választók körében való támogatottságát mutatja, valamint a szavazatok alapján kapott mandátumok számával (arányával). Az arányos, listás választási rendszerek célja, hogy e két mérőszám közel azonos legyen, azaz minden párt a szavazatarányának megfelelően részesedjen a mandátumokból. 4. táblázat. A választásokon szerzett szavazat- és mandátumarány közöld különbségek az egyes pártok esetében 1925-1945 között 1925 1930 1935 arányok (%) különbség (%pont) arányok (%) különbség (%pont) arányok (%) különbség (%pont) szavazat mandátum különbség (%pont) szavazat mandátum különbség (%pont) szavazat mandátum különbség (%pont) Keresztény Községi Párt (KKP) 36,65 36,40 -0,25 27,39 30,67 3,28 27,12 30,56 3,43 EKPP/EP/NEP (kormánypártok) 8,73 9,20 0,47 12,44 14,00 1,56 25,49 26,85 1,36 Keresztény Ellenzék 6,79 6,67 -0,12 2,73 3,70 0,98 Demokrata Blokk 52,08 51,20 -0.SX MSZDP 27,40 24,67 -2,74 22,27 19,44 -2,82 Nemzeti Szabadelvű Párt (NSZP) 1,95 2,40 0,45 1 1,03 9,33 -1,69 Nemzeti Demokrata Párt (NDP) 10,50 10,67 0,17 Egyesült Polgári Ellenzék (EPEL) 19,58 16,67 -2,92