Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)
Az utazóközönség A vizsgált nyugat-magyarországi városok tömegközlekedésének utazóközönségét elsősorban azon társadalmi rétegek képezhették, akiknek nem tellett magánfogatokra, vagy bérkocsizásra, de voltak annyira tehetősek, hogy a gyaloglás helyett az omnibuszt vagy a villamost válasszák. Társadalmi rétegek szerint a kis- és középpolgárság, az értelmiség, a tisztviselők és a tehetősebb iparosok alkothatták az utazóközönség jelentős részét. Az arisztokrácia, a gazdagabb polgárok, kereskedők már nem, a munkások, a parasztok csak kevésbé, a napszámosok, cselédek pedig még nem éltek c személyszállítási lehetőséggel. Voltak, akik az omnibuszon való utazást szégyellték, egy ilyen hölgyről tesz említést 1870-ben a Vasmegyei Lapok egyik száma. A hölgy arcát mindig kendőjébe rejtette, ha egy másik kocsi haladt el mellettük, így próbálta meg elkerülni, hogy meglássák az omnibuszon. 285 A tömegközlekedési eszközök fokozatosan a városok mindennapjainak szerves részévé váltak, a tehetősebb rétegek rajtuk való utazása miatti szégyenérzet lassacskán megszűnt. A járművek megbízhatóan szolgálták a helyi lakosságot, az érkező idegeneket, s széles társadalmi rétegek számára voltak hozzáférhetők. Összegzés E viszonylag alacsony népességű, de urbanizált városok a tömegközlekedési szolgáltatások biztosítása terén az élmezőnybe tartoztak a dualizmus kori Magyarországon. Számos jelentős városban - pl. a törvényhatósági jogállású Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen - a polgárok nem tudtak semmilyen tömegközlekedési eszközt igénybe venni. 286 Kihasználatlanság miatt Győrben is csak rövid ideig közlekedett omnibusz. 287 Mindkét városban a helyi tömegközlekedés a központ és a pályaudvar között indult meg - még a vizsgált korszak előtt - és a forgalmat először omnibuszokkal bonyolították le. A 19. század végére Nyugat-Magyarország e két meghatározó városában sikerült a kor legmodernebb felszíni tömegközlekedési eszközét, a villamost forgalomba állítani. (Az autóbusz csak 1903-ban jelent meg, 288 a trolibuszt pedig csak 1909-től ajánlotta a Városok Lapja 289 , de utóbbinak még számos technikai tökéletesítésen kellett átesnie, míg végül elterjedt.) Mind Sopronban és mind Szombathelyen egy ideig kétféle tömegközlekedési eszköz (omnibusz, villamos) is a polgárok rendel285 KARICSAI: AZ omnibuszban. Vasmegyei Lapok, 1870. aug. 14. 33. sz. 1-2. p. 286 THIRRING 1912. 362. p. 287 Győri Megyei Jogú Város Levéltára, Győr Város Képviselő-testületének iratai. Kgy. jkv. 164/1895. sz.; Omnibusz-közlekedés Győrött. Győri Hírlap, 1895. jan. 24. 8. sz. 6. p.; Omnibuszközlekcdés. Győri Hírlap, 1895. okt. 27. 107. sz. 4. p.; Volt, - nincs, - lesz. Győri Hírlap, 1896. júl. 28. 171. sz. 3. p.; 288 SZABÓ 1983. 17. p. 289 Sín nélküli felsővezetékes villamos omnibusz üzemekről. Városok Lapja, 1909. júl. 17. 29. sz. 2. p.
