Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)
A villamosvasút megváltoztatta a városképet, kedvezően hatott a városfejlődésre és az ingatlanárak alakulására is. Szombathelyen például elősegítette, felgyorsította a pályaudvar és a település össze-, a Széli Kálmán és a Kálvária utcák kiépülését. „Villamos vasút nélkül a Széli Kálmán-utca még évtizedekben sem épült volna ki és az ott fekvő területek négyzetöle annélkül 40 koronát aligha érne!" - olvasható a Vasvármegyében a 20. század elején. 278 A későbbiekben pedig: a VEMR „Villamos vasútja a pályaudvarhoz közeli telkek árát megsokszorosította, most ugyanilyen hatással van a kálvária vidékére". 279 E városrészen is sokkal szebb, értékesebb házak épültek a Kálvária utcában, mint a vele majdnem párhuzamosan haladó Nárai utcában. A tehetősebb polgárok ugyanis szívesebben vásároltak ingatlant olyan utcákban, amelyeknek jelentőségét, rangját a villamosvasút is emelte. A villamosvasút Sopronban is hatott a városfejlődésre, a Baross utcának előbb a Déli pályaudvarig, 280 majd a sörgyárig való kiépítését tette szükségessé. 281 A villamosvasút hatással volt az életmódváltozásra is. Rendszeressé és természetessé vált mindkét városban a villamossal történő munkába, iskolába, piacra, templomba járás, valamint az Erzsébet kerti, vagy a Kálvária környéki kirándulás, mint szabadidős program. A vállalkozók pedig üzleteik, szolgáltatásaik reklámozásánál nem mulasztották el feltüntetni, hogy vállalkozásuk villamosvasúti megállóhely közelében található. Sopronban a Magyar Királyhoz címzett szálloda, 282 Szombathelyen Szilárd Tódor fényképészeti és festészeti műterme reklámozta így magát 283 és még rengeteg példát lehetne hozni. Szombathely és Sopron az elektromos közúti vasúttal, mint a kor legmodernebb felszíni tömegközlekedési eszközének megteremtésével nagyon sok jelentős magyar várost megelőzött. A lakosság nagyságának, mint forgalomteremtő tényezőnek jelentős szerepe van a városi tömegközlekedés megszervezésében. A villamosvasúttal rendelkező magyarországi városok közül Szombathely volt a legkisebb népességű az elektromos közúti vasút átadásának évében, valamivel több, mint 20 000 lakossal. Szatmárnémeti és Szombathely kivételével valamennyi magyar város több mint 30 000, de inkább 40 000 feletti lakost számlált villamosvasútjának forgalomba állítási évében. Szombathely és Sopron példája azt bizonyítja, hogy a nagy népesség nem jelent magasabb városiasodási fokot. A lakosság, mint forgalomteremtő tényező csak akkor játszik szerepet a városi tömegközlekedés megteremtésében és rentábilis működésében, ha ahhoz a polgárok urbánus volta, tehetőssége is hozzákapcsolódott, valamint a település élénk élettel, erős központi funkciókkal rendelkezett. Az agrárlakosságnak más volt az értékrendje, mentalitása, és másként ment munkába is. Ez is szerepet játszott abban, hogy a nagy agrárlakosságú városokban nem létesült villamos278 Burjánzanak a villamos afférek. Vasvármegyc, 1901. jún. 14. 70. sz. 4-5. p. 279 Új városi villamtelcp. Vasvármegyc, 1911. máj. 17. 112. sz. 4. p. 2X0 A Baross-utcza kiépítése. Sopron, 1898. ápr. 24. 93. sz. 4. p.; Városi közgyűlés. Sopron, 1898. ápr. 30. 98. sz. 2. p. 281 Épül a sörgyári út. Soproni Napló, 1904. júl. 10. 55. sz. 5. p. 282 Szálloda-megnyitás. Sopron, 1901. jún. 23. 143. sz. 5. p. 283 Szilárd Tódor fényképészeti és festészeti műterme. Vasvármegye, 1911. júl. 20. 163. sz. 2. p.
