Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

sági ellenőrzés alatt álló közművekben egyszerre látta a fogyasztók védelmének hathatós eszközét, s egyúttal jövedelemkiegészítő forrást az amúgy szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzatok számára. A nagy vízügyi szaktekintély, Kvassay Jenő is kiemelte, mintául állította a korabeli városok elé Szombathely példáját, nemcsak a létesítmények korszerűsége tekintetében, hanem azért is, mert a város „. ..közegészségügyi munkálatait nem szolgáltatta ki a vállalkozók nyerészkedésének, hanem házi kezelésben, olcsón maga készítette el és tartja üzemben."

132 Éhen Gyula kezdeményezésére 1900-ban tervbe vették egy városi tömegközlekedési vállalat létesítését is, mely megvalósulása esetén a Vas Megyei Elektromos Müvek Rt. által üzemeltetett villamosvasút konkurense lehetett volna, a terv azonban feltehetően finanszírozási nehézségek miatt - nem vált valóra.

133 A polgármester 1900-ban megpróbálta elérni a légszeszgyár városi kezelésbe vételét is. A gázszolgáltatási piacon vetélytárs nélkül álló nyereséges vállalat megszerzésével a város egy olyan jól jövedelmező bevételi forráshoz juthatott volna, mely idővel megkönnyíthette volna a felvett városi kölcsönök törlesztését. A polgármestert fogyasztóvédelmi megfontolások is vezérelték, mert úgy vélte, hogy a gázárak megfelelő szinten tartása és a hálózat város igényeinek megfelelő fejlesztése csakis akkor remélhető, ha a gázmű nem nyereségorientált magánvállalkozásként, hanem városi közüzemként működik. A gázgyár megváltásának ügyében azonban a Vasvármegyei Elektromos Müvek Rt. közbelépése miatt a város vereséget szenvedett.

134 Éhen Gyula később, immár képviselőként, 1909-ben egy városi tulajdonú villamos mű létrehozására is javaslatot dolgozott ki. Eszméinek hatását, továbbélését bizonyítja, hogy 1910-ben a Vas Megyei Elektromos Müvek Rt. megvásárlása, majd egy önálló városi áramfejlesztő telep létrehozása is komolyan szóba került a városi közgyűlésen.

135 A városi vállalkozásként létesített, vagy magántársaságoktól utólag megvásárolt közüzemek elterjedése Nyugat-Európában és Németországban a 19. század második felében már általános jelenség volt, hazánkban azonban e folyamat akkor még csak kezdeti stádiumánál tartott, s a községesítési hullám évtizedes késésekkel bontakozott ki.

136 Éhen Gyula, a városi tulajdonú közművek elkötelezett híveként, a funkcionális értelemben is modernizálódó, szolgáltatásszervező város egyik legkorábbi hazai ideológusa volt. Neki köszönhetően Szombathely a hazai városok sorában az elsők között ismerte fel a közmüvek községesítésének kedvező hatásait, s törekedett eme ideálisnak tekintett állapotnak az elérésére. 132 Vizczetékünk. Vasvármegyc, 1899. nov. 23. 2. p. 133 VaML SZVMH Igazgatási iratok. V. 106/1900.; KALOCSAI 1995. 134 MELEGA 2001a. 135 Éhen Gyula 1909. évi előterjesztése, Simon Pál magángyűjteménye; VaML SZV Közgy. jkv. 5/1910. 136 SÍPOS 1996. 5-11. p.; THIRRING 1912. 432-442. p.