Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)
A kövezetvámot a minisztériumi jóváhagyás után, 1899. május l-jén léptették életbe. A város a vasúti teherpályaudvaron fel- és leadott árucikkek után 50 évre terjedő vámszedési jogot nyert. Árucikkenként eltérő vámtételeket alkalmaztak, a szállított áruk súlyának arányában. A kövezetvámot a Déli Vasúti Társaság szedte bc és adta át a városnak. A sorozatos fellebbezések miatt a Kereskedelmi Minisztérium 1900-ban egyeztető tárgyalást rendelt el a fuvarozók és a városi hatóság között. A város kompromisszumkész gesztussal csökkentette a vámtételeket, így a korábbi évi 54.000 koronás bevétele 45.000 koronára esett vissza. A vám kezeléséről az 1899-ben elfogadott és következő évben miniszteri jóváhagyást nyert szabályrendelet intézkedett. A bevételeket a vámtárgyak, azaz a vámszedés jogalapját jelentő, a díjat fizető szállítók által használt közlekedési utak fenntartására kellett fordítani. 190l-re a város legforgalmasabb utcáit és tereit vámtárgynak nyilvánították. 111 A vámszedési jog megszerzésével jelentős előrelépés történt a burkolási program megvalósításának irányába. A kövezetvámból évente befolyó jövedelmek nagysága (30.000-64.000 forint) azonban önmagában nem volt elegendő a rövid idő alatt nagy ráfordítást igénylő utcarendezési munkálatok költségeinek fedezetére, legfeljebb csak hitelek törlesztésére. A rendezési terv kivitelezéséhez a város újra kölcsönök felvételére kényszerült. A helyi péntintézetcktől felvett rövid lejáratú hiteleket 1901-ben egy 1 millió forintos, 50 éves futamidejű, 5,35%-os kamatú kölcsönre váltották át. A hitelező pénzintézet ezúttal is a Magyar Jelzálog- és Hitelbank volt, fedezetként a jelzálogot a város összes ingatlanára kiterjesztették. A kamatok törlesztésérc a kövezetvámból befolyó jövedelmen kívül a város lekötötte az állam és a megye által Szombathelynek fizetett útfenntartási járulékot is. Ezt a járulékot a város területén átvonuló, korábban a Királyi Államépítészeti Hivatal kezelésében levő törvényhatósági és állami utak fenntartásának javításának átvállalása fejében kapta a város, összege 8000 forint körül volt. Szombathely forgalmas jelentős utcái közül ugyanis eredetileg nagyon sok állami, illetve törvényhatósági út volt, melyek kezelését a város 1899-ben abból a célból vette át, hogy a település úthálózatát egységesen, egy terv keretében tudják rendezni. Az állami közutak hossza az átvételkor 3,9 km, a megyei törvényhatósági utaké 3,6 km volt. Az eredeti 15 km-es úthálózatához képest így közel 23 km került a város gondozásába. A település úthálózatának városi kezelésbe vételével és az anyagi fedezet előteremtésével az út- és járdahálózat fejlesztésének tervei a megvalósulás küszöbérc érkeztek. 112 no VaML SZV Közgy. jkv. 59/1898., 60/1896.; A kövezetvám ügyéhez. Vasvármegye, 1896. okt. 1 8. 3. p.; A szombathelyi kövezetvám ügyéhez. Vasvármegyc, 1896. dec. 6. 5. p. in VaML SZV Közgy. jkv. 60/1896., 24/1899., 78/1899., 49/1899., 157/1899., 3/1900. 89/1901., 100/1901.; A kövezetvám életbeléptetése. Vasvármegye, 1899. ápr. 30. 7. p.; A szombathelyi kövezetvám ellen. Vasvármegye, 1899. szept. 24. 9. p.; Egyeztetési tárgyalás a szombathelyi kövezetvám ügyében. Vasvármegye, 1900. jún. 3. 4. p.; A szombathelyi kövezetvám végleges díjtételei. Vasvármegye, 1901. máj. 15. 4. p.; A kövezetvám végleges díjtételeinek életbe léptetése. Vasvármegye, 1901. máj. 30. 6. p. 112 VaML SZV Közgy. jkv. 24/1899., 157/1899., 89/1901., 100/1901.; VaML SZVMH Müsz. ir. 9. dob.; VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 10/1900.; ÉHEN 1897a. 89. p.
