Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

be, mely a város déli határában fekvő Vágóhíd alatt 600 méterrel torkollott a Perint patakba. A hálózatban áramló víz hígító hatása révén elviselhető volt a patak szennyeződése. A város népessége naponta átlag 1600 m szennyvizet juttatott a Perintbe, melynek átlagos vízhozama ennek az értéknek tízszerese volt. A lakosság állandó növekedése miatt azonban ez a kedvező arány évről-évre romlott, ezért a város a Földművelésügyi Minisztérium felhívására tervbe vette egy tisztítómű létesítését. A tisztítás úgy valósult volna meg, hogy a szennyvizet ülepítés után egy 60-80 ha-os földterületen engedték volna szét. Ez a locsolás egyszersmind a talaj trágyázását is biztosíthatta volna. Ilyen rendszerű létesítmények akkor már Berlinben és Párizsban is sikeresen üzemeltek. A tervező munka 1898-ban indult. 1901 -ben és 1902-ben újra felvetették az ügyet, de a város fokozódó eladósodása miatt, s vállalkozó szellemű földbirtokosok jelentkezésének hiányában a 400.000 Ft-os beruházást igénylő öntözőmű nem készült el.

47 A közcsatornákat a város tisztíttatta és tartotta fenn. A munkákat - a városi mérnöki hivatal felügyelete alatt - a csatomamester irányította. Két, majd három munkást alkalmaztak a tisztítás és öblítés lebonyolítására. A rendszer fenntartási költsége 6200 korona körül mozgott. A magáncsatornák csatlakozási illetékéből befolyt jövedelem kezelésére a város csatorna fenntartási és építési alapot hozott létre. Az 1900-ig kiépült hálózat összköltsége 451.876 koronát tett ki. A hálózatba 1902 végéig a szombathelyi épületek felét bekötötték. A csatornák apró fennakadásoktól eltekintve kifogástalanul működtek, s csak rendszeres tisztogatásra és öblítésre szorultak. A 22,421 km hosszú csatornahálózatot 1909-ig csak 2,3 km-rel kellett kibővíteni, ezzel Szombathely csatornázott területe 285 hektárra nőtt.

48 A vízmű A vízvezeték létesítésének előzményei Szombathely városa vízvezeték dolgában - a csatorna-ellátottsághoz viszonyítva még rosszabb alaphelyzetből indult. A városnak vízvezetéke legutoljára a rómaiak idejében volt, akik a Kőszegi-hegység lábánál fakadó források friss vizét vezetéken szállították Savaria lakosságának ellátására.

49 47 VaML SZV Közgy. jkv. 7, 51/1902.; VaML SZVMH Müsz ir. 13. dob.; BODÁNYI 1910. 49., 58-59. p.; ÉHEN 1897a. 57. p.; Az általános csatornázási munkálatok. Vasvármegye, 1898. máj. 29. 6. p.; A szennyviztisztitó készülék ügye a napirenden. Vasvármegye, 1901. jan. 30. 2. p.; A városi csatornákkal kapcsolatba hozandó öntöző mü. Vasvármegye, 1901. febr. 24. 5. p.; A szennyvizek levezetése. Vasvármegye, 1901. márc. 17. 7. p. 4x VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 16/1898; VaML SZV Közgy. jkv. 51/1902.; BODÁNYI 1910. 59-61. p.; A tanács intézkedései a városi vízmüvek kezelése tárgyában. Vasvármegyc, 1899. nov. 2. 3. p.; A csatornahálózat végleges átvétele. Vasvármegye, 1901 .jan. 30.; Csatornák és a nagy víz. Vasvármegye, 1902. aug. 20. 2. p.; Kitüntetett város. Vasvármegye, 1902. dec. 19. 1. p.; Városi középitkezések és a mérnöki hivatal működése az 1902-ik évben. Vasvármegye, 1902. dec. 14. 2. p. 49 HORVÁTH 1982. 172. p.