Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

nagyobb lett. Figyelembe véve, hogy a város rendelkezésére álló egész éves költségvetési keret - mely csak a szokásos kiadások fedezésére szolgált - 770.000 korona körül mozgott, érthető, mekkora gondot jelentett a városnak az építési költségek előteremtése. A polgármester a számvevő kalkulációi alapján kölcsön felvételét javasolta. Annak érdekében, hogy a kamatok törlesztése ne legyen elviselhetetlen, hogy ne kelljen a lakosság amúgy is magas, 55%-os pótadóját emelni, egyelőre csak egy 120.000 forintos kölcsön felvételét és a hálózat fokozatos kiépítését szorgalmazta. Ebből az összegből a legfrekventáltabb utcák csatornázását lehetett megvalósítani. Érvelésével sikerült megnyernie a képviselők támogatását, s a közgyűlés - csupán egyetlen ellenszavazattal - elrendelte a 19 nagyforgalmú utcára és a Főtérre kiterjedő hálózat kiépítését.

36 A 120.000 forintos kölcsönt a Magyar Jelzálog-Hitelbank, a községi és törvényhatósági kölcsönökre specializálódott, tőkeerős pénzintézet folyósította. Az 50 éves lejáratéi, 4,95%-os kamatozású kölcsön törlesztésére lekötötték a város által házi kezelésbe vett ital- és fogyasztási adók évi 8000 forintos nyereségét és Vas vármegye évi 1000 forintos hozzájárulását. Az első hitelkeret hamar kimerült, ezért 1899 májusában újabb 150.000 forintos kölcsönt vettek fel a banktól, valamivel kedvezőtlenebb, 5,35%-os kamattal. A kölcsön fedezetéül a város összes ingatlanát jelzálog alá vették.

37 A pénzügyi alapok megteremtése után zöld utat kapott a csatornázás ügye. (A végleges megyei jóváhagyása csak 1899. augusztus l-jén történt meg. Éhen Gyula erélyes város vezetési gyakorlatát jelzi az a tény, hogy a hálózat ekkorra már gyakorlatilag készen állt.)

38 A munkálatok elkészítésére a szokott módon, országos pályáztatás útján kerestek szakembereket. A Vállalkozók lapjában 1898. február 21-én jelent meg a város felhívása. Az érdeklődők a város „Általános építési és árlejtési föltételek" és „Részletes építési föltételek" című kiadványaiból ismerhették meg a terveket és a kivitelezőket terhelő kötelezettségeket. A Polgármesteri Hiatalban a szombathelyi polgárok megtekinthették a közszemlére kitett terveket, s minden érintett megtehette észrevételeit.

39 A március 15-i határidő leteltéig hat pályázat érkezett Szombathelyre. Melocco Lajos, Wünsch Róbert, Kemény Gyula, Melocco Péter és Schiffer Miksa budapesti, valamint Hirschel Ede nagykanizsai vállalkozó ajánlatai közül választhatott a város. A beérkezett pályázatokat szakértők véleményezték. Az elbírálásakor figyelemmel kellett lenni a város szűkös anyagi lehetőségeire, de a városvezetőség felelőssége tudatában nem pusztán olcsóság alapján döntött, hanem a vállalkozók megbízhatóságát is mérlegelte. A szakmai körökben kevéssé ismert, gyanúsan olcsó ajánlatot tevő Kemény és Schiffer ajánlatait azért utasították el, mert olyan nagy összegű beruházásról volt szó, hogy a város vezetői mindenképpen el akarták kerülni az esetleges silány ki36 VaML SZV Közgy. jkv. 63/1897.; VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 30/1900.; ÉHEN 1897b. 6-7. p. 37 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 16/1898., III. 30/1900.; VaML SZV Közgy. jkv. 2/1898., 63/1897., 38/1899.; Szombathely általános csatornázása és a vármegye. Vasvármegye, 1898. jan. 30. 3. p.; KATUS 1979. 972-973. p.; BEREND-RÁNKI 1972. 28. p. 3x VaML SZV Pg. Közig. ir. 1898. III. 16/1898. 39 VaML SZV Pg. Közig. ir. 1898. III. 16/1898.