Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)
A csatornázás A csapadék- és szennyvízelvezetés problémái A város területén keletkező csapadék- és szennyvizek elvezetésére Szombathelyen a 19. század második felében túlnyomórészt a hagyományos gyüjtőgödrös eljárást alkalmazták. A házak udvarán ásott víznyelő gödrök létesítése egyszerű és olcsó volt, de ez a módszer közegészségügyi szempontból nem biztosított megnyugtató megoldást. 17 Gyűjtőgödör hiányában ugyanakkor a csapadék- és szennyvizeket sok helyen egyenesen az utcára vezették ki. Az úttesteket két oldalról szegélyező nyitott árkokban összegyűlő szennyeződések komoly fertőzési kockázatot hordoztak. A város szívében, a Forró utcában is azt tapasztalhatták a korabeli polgárok, hogy „a föld alatti csatornya hiánya miatt a rondaság a népség undorára az utczára szabadon folyik" ki. 18 Bár a hatóság erélyesen fellépett az ilyen szabálytalan gyakorlat ellen 19 , városszerte újra és újra vissztérő probléma volt, hogy „a tisztátalan víz az utczára vezettetik ki, mi különösen egészségi szempontból veszélyes kigőzölgést" okoz. 20 A falusias városrészeken a 19. század utolsó éveiben is napi gyakorlat volt, hogy a házak udvaráról nemcsak a csapadékot, hanem a szennyvizeket is az utcai árkokba eresztették, így az úttestek „zöldeskék szint játszó, külömböző illatot árasztó szegélylycl" rendelkeztek. 21 Ezt az eljárást a város 1895-ben tiltotta be végérvényesen. 22 A csatornázás kezdetei A csapadék- és szennyvizek elvezetésére a közegészségügyi szempontból biztonságosabb és korszerűbb, ugyanakkor a gyűjtőgödrös eljárásnál jóval költségesebb megoldást a csatornázás jelentette. Szombathelyen az első falazott csatorna valószínűleg az 1792-ben épült Hosszú utcai vezeték volt. A terméskő és mész felhasználásával készült, közel 2 méter átmérőjű csatorna az utca és a Főtér csapadékvizeit vezette a Perint patakba. 23 Az ehhez hasonló ún. „földalatti vízvezető csatornák" elsősorban a csapadékvizek eltávolítására szolgáltak. Egyrészt a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében épültek, hogy az úttestre jutó csapadékot elnyeljék, másrészt közegészségügyi szempontból is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak ezeknek, mert lehetővé tették a kórokozók melegágyának tartott pangó vizek levezetését. 24 E földalatti csatornák tekintélyes belső átmérővel rendelkező, falazott vezetékek voltak. Építőmesterek 17 VaML SZV Közgy. jkv. 494/1873., 394/1874., 51/1878. 18 VaML SZVT Tan. jkv. 345/1867. 19 VaML SZVT Tan. jkv. 32/1877., 506/1880. 20 VaML SZVT Tan. jkv. 186/1869. 21 Burkolt szennyvíz. Vasvánnegye, 1895. ápr. 28. 6. p. 22 VaML SZV Közgy. jkv. 35/1 895., 36/1895. 23 ÉHEN 1897b. 2-3. p.
