Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)
intézmény megszerzése érdekében sokszor kihasználta a helyi kötődésű, országos befolyással rendelkező politikusok (Hollán Ernő, Horváth Boldizsár, Széli Kálmán) közbenjárását. A városvezetés mentalitása, a helyi elit vállalkozó szelleme, progresszív szemlélete és polgári öntudata is hathatósan hozzájárult a gyors fejlődéshez. A döntéshozók tudatosan törekedtek a városszépítésre, a lakosság igényeit kielégítő modern intézmények meghonosítására és a provincializmus ellensúlyozására. E szándékok összhatásaként épült ki a 19. század végére a várost behálózó korszerű műszaki infrastruktúra, és született meg a budapesti Andrássy út mintájára kiépített helyi sugárút, a Széli Kálmán utca. A főváros mellett ösztönzőleg hatott a közeli Graz és Bécs, valamint a fejlődésben élenjáró német városok példája is. E kívülről érkező indukáló tényezők és belső motivációk együttes hatásának köszönhetően formálódott ki a dualizmus időszakában a modern Szombathely arculata. A település felszín alatti alépítményei és külső képe tekintetében egyaránt nagyvárosias jelleget öltött, eredményeivel országos hírnevet és elismertséget vívott ki magának. Szombathely és a modern kor kihívása Szombathely lakosságának a 19. század második felétől tapasztalható viharos ütemű emelkedése, a település látványos területi expanziója, a növekvő népsűrűség által előidézett közegészségügyi problémák - a vagyonosodé polgárság fokozódó higiéniai, kényelmi elvárásaival társulva - a városvezetéssel szemben új igényeket fogalmaztak meg. Szombathely polgárai és vezetői korábban ismeretlen helyzettel és feladatokkal találták szembe magukat. A város életében beállt változások szükségessé tették a tudatos és tervszerű városfejlesztési koncepciók kidolgozását, valamint a korszerű infrastrukturális intézmények, közmüvek kiépítését. E szolgáltató intézmények létrehozásában kezdetben a magántőke játszott vezető szerepet. Az első modem vezetékes közüzemi hálózat, az 1872-ben létesült gázmű tulajdonosa a Szombathelyi Légszeszvilágítási Társulat volt, míg az elektromos utcai közvilágítás és a villamos közúti vasút megvalósítása egy másik magántársaság, az 1895-ben alapított Vas Megyei Elektromos Művek Rt. nevéhez fűződött. 4 A városvezetés az 1890-es évekig - a korabeli közfelfogásnak megfelelően - elsősorban hagyományos rendészeti feladataira koncentrált, s nem mutatott készséget újszerű feladatok felvállalására, modern közműhálózatok kiépítésérc. A városi hatóság megelégedett a település közegészségügyi, köztisztasági állapotának ellenőrzésével, és erre vonatkozó határozatok, városi szabályrendeletek megalkotásával. A képviselő-testületi közgyűléseken rendszeresen napirendre került az egészségügyi és járványügyi helyzet értékelése, és számos fejlesztést és beruházást valósítottak meg a „közegészségügyi érdek" jelszavára hivatkozva. A városvezetés kiemelt figyelmet fordított az utcák tisztántartására, kövezésére, a pangó vizek lecsapolására, az árnyék4 BODÁNYI 1910. 95-96., 212. p.
