Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Blazovich László: A budai jogkönyv és a magyarországi jogkönyvek

tott, azaz olyan esetekben vették át szabályait, amelyekre a helyi jogban nem találtak megfelelő artikulust.

13 A Szepességbe, nevében a magyar 'szép' szavunk rejtőzik, főképp a tatárjárás után érkeztek németek Szászországból, Türingiából, Bajorországból és Sziléziából. V. István királytól 1271 -ben kapták kiváltságlevelüket, amelyet I. Károly király 1317-ben erősített meg, és benne 42 helyet sorolt fel, ahol a Szepességbe érkezett hospesek letelepedtek. Közülük 1344-ben huszonnégy lépett szövetségre. E települések által használt szokásjogot rögzítették írásba 1370-ben a Zipser Willkür-ben, a Szepesség jogkönyvében, amely ugyancsak a szász-magdeburgi jog hatását viseli magán.

14 A Willkür olyan partikuláris jogkönyv, amelynek kéziratát még a 18. században másolták, tehát szabályai hatályosak voltak. lipo Tapani Piirainen 16 kézirat-változatát adta ki.

15 93-95 artikulusa közül 37-ben mutatható ki részben vagy egészben a Szász tükör hatásának a nyoma.

16 A magdeburgi joggal meglévő élő kapcsolatot fejezi ki a Piirainen által 18. századinak keltezett, 14. számúként besorolt lőcsei kéziratban a 17. artikulus után tett bejegyzés, amely szerint a Szász tükörre és a magdeburgi jogra hivatkozva kimondják, hogy az örökséghez való jog szemben az artikulus tartalmával harminc éven belül nem évülhet el, továbbá az édestestvér rokonsági fokban közelebb áll a szülőkhöz, mint a féltestvér.

17 Az artikulus és az utána tett bejegyzés egyrészt mutatja a Szepesség területén élt németek között az eltelt évszázadok során végbement önálló jogfejlődést, másrészt - mint említettük - felhívja a figyelmet arra a kapcsolattartásra, 13 TLPO TAPANI PIIRAINEN: Das Stadt- und Bergrecht von Banska Stiavnica/Schemnitz. Untersuchungen zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei. Oulu, Universität Oulu, 1986. (Veröffentlichungen des Germanistischen Instituts 6.) RICHARD MARSINA: Banskostiavnické mestské a banské právo. In: Banské mestá na Slovensku. Zbornik prispevkov zo sympózia o banskych mestách na Slovensku, ktoré usporiadala Sekcia pre dejiny miest Slovenskej historickej spolocnosti pri SAV v spolupraci so Státnym ústrednym banskym archivom v Banskcj Stiavnici a so Statnym okresnym archivom v ziari nad Hronom 26-28. mája 1987 na Pocúvadle. Zostavovatel' a vedecky redaktor PhDr. Richard Marsina, DrSc. Posudil PhDr. RNDr. Ján Nóvák CSc. ziar nad Hronom, 1990. 13 35. p. 14 MICHAL SUCHY-IVAN CllALUPECKY-JoZEF SULACEK: Dejiny Levoce 1-2. Kosice, 1974-1975. I. 35. p. ILPO TAPANI PIIRAINEN: Nachträge zum Zipser Recht. Die Handschrift 14 und 15 der Zipser Willkür. Levoca, Verlag Polypress, 2001. 12-17. p. HEINER LÜCK: Zur rezeption des sächsisch-magdeburgischen Rechts in Osteuropa. Das Beispiel Ungarn. In: Grenzen Überschreiten. Beiträge zur deutsch-ungarischen Kulturwissenschaft. Hrsg.: BREMER, THOMAS. Halle, Verlag Janos Stekovics, 2000. (Colloquium Haiense Bd, 2.) 21-22. p. 15 ILPO TAPANI PIIRAINEN - MÁRIA PAPSONOVÁ: Das Recht der Spis/Zips. Texte und Untersuchungen zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei 1-2. Bd. Oulu, Universität Oulu, 1992. (Veröffentlichungen des Germanistischen Instituts 8.); ILPO TAPANI PIIRAINEN: Nachträge zum Zipser Recht. Levoca, Verlag Polypress, 2001. (A továbbiakban: PIIRAINEN 2001); Uő: Das Rechtsbuch der XI Zipser Städte rechtliches, medizinisches und sprachliches aus einer frühneuhochdeutschen Handschrift aus der Slowakei. Levoca, Verlag Polypress, 2003. 16 BLAZOVICH LÁSZLÓ: A Szepesség joga és a szász tükör. In: Bártáftól Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk.: CSUKOVITS ENIKŐ - LENGYEL TÜNDE. Bp., MTA Tört. Tud.int., 2005. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 35.) 159-186. p. (A továbbiakban: BLAZOVICH 2005.) Vö. DEMKÓ KÁLMÁN: A szepesi jog. Budapest, 1891. (A továbbiakban: DEMKÓ 1891.) 17 DEMKÓ 1901. 39-40. p.; PIIRAINEN 2001. 59-60. p.