Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad város"?
rázhatok ezek az adatok, hiszen mind Mátyás, mind II. Ulászló olykor zálogba adta Sopront és más tárnoki, valamint egyéb városokat. 42 Azt bizonyítják ezek az adatok, hogy a „Hét város" akkor már valóban létezett, és különleges jogokat élvezett. A „Hét város" jogaira még sok adat lenne idézhető. Pozsony pl. 1492-ben Szentgyörgyi és Bazini Zsigmond gróffal szemben, aki kilencedet akart tőle beszedni közös eljárásra hívta fel Sopront, mivel a gróf eljárása sérti a „Hét szabad város igazságát." 43 A tárnoki városok legfontosabb jogának Mályusz Elemér óta 44 azt tartjuk, hogy a tőlük fellebbezett ügyekben a tárnokmester a városok küldötteivel együtt ítélkezett azok joga alapján, és ezzel kizárták a feudális hatást. A kiváltság ellenére azonban még 1526-ban is találunk nemesi bírótársakat a tárnokmester mellett, aki legkésőbb a 15. század közepétől első fokon nem ítélkezett, hanem csak fellebbezési fórumként a városi bíróságoknak a polgárok pereiben egy bizonyos értékhatár felett hozott ítéleteiben, 45 , ahol ritkán ütközhetett csak meg egymással a nemesi és a polgári jog. Sajnos, azt nem tudjuk, hogy a városok egymás közti, vagy idegenekkel szembeni pereiben kik voltak a bírák. Werbőczy a városok nemesi birtokai ügyében folytatott pereket az 1498:38. tc. általa átírt rendelkezései alapján nemesek módjára az ország rendes bírái elé utalta. Itt azonban nem csupán a tárnoki városokról van szó. 4 Grafenegg Ulrikot Mátyás 1482-ben valóban a személyes jelenlét elé idézte Sopronnal szemben, viszont ő lévén az alperes, mindenképp ez a bíróság volt illetékes.) 47 Más adatokból arra lehetne következtetni, hogy az országgyűlés is lehetett a bírói fórum. 1493-ban a király a soproniak árúmegállító joga elleni panaszokat az országgyűlésen a főpapok és főurak elé utalta. 48 Ugyanez történt 1496-ban Sopron és a Kanizsaiak Fertő tavi halászati vitája esetében 49 Még érdekesebb egy városok közti per. Egyrészt Kassa, másrészt Lőcse, Eperjes, Bártfa és Kisszeben az árúmegállító jog ügyében pereskedtek. Az öt közül három tárnoki város volt. A király az országgyűlésen a főpapokkal, bárókkal, többi tanácsosával, az ítélőmesterekkcl, valamint a kúria többi bírájával és ülnökével akarta az ügyet 1501-ben eldönteni. 50 Tanulságos Buda és Pest viszálya. 1502-ben az árúmeg42 KUBINYI: i. m. [mint 39. j.] 13-14. p. 43 HÁZI: i. m. [mint 34. j.] 1/6. k. 103. p. „wider dy gerechtikeit der ziben freyen steten". 44 ELEMÉR Mályusz: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. In: Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 20. (1927) 383-396. p. 45 UM. SZENTPÉTERY: i. m. [mint 39. j.] 510-590. p. 1526-ban a király a bártfai serfőző céh és más ottani céhek a serfőzés ügyében folytatott pere eldöntését, amelyben első fokon Bártfa és Kassa (!) esküdtjei döntöttek hivatali hatásköre alapján Thurzó Elek tárnokmestere bízta, aki az ítéletet Buda és Pest bíráival és esküdtjeivel, valamint a saját és más urak famíliájához tartozó nemcsekkel, mint bírótársakkal hozta meg: „coram nobis ac iudicibus et iuratis civibus utrarumque civitatum, tam Budensis, quam etiam Pcstiensis ac aliis nonnullis potioribus nobilibus, tarn familie nostre, quam etiam aliorum diversorum dominorum nobiscum in examine cause presentis in iudicio existentibus et sedentibus." MOL Df. 218452. 46 Corpus Juris i. m. [mint 9. j.] 614., 616. p. - WERBŐCZY: i. m. [mint 12. j.] 503-505. p. (III. rész, 19. cím.) 47 HÁZI: i. m. [mint 34. j.] 1/6. k. 6-7. p. 48 Uo. 115-116. p. 49 Uo.: 147-148. p. 50 MOL Df 269257.
