Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Szende Katalin: Polgárnak lenni. A polgárjog megszerzésének elvei és gyakorlata a késő-középkori Sopronban

felfektetésére, amelyek a néven és a befiztetett összegen kívül az új polgár származási helyét, foglalkozását, kezeseit vagy bizonyos kikötéseket is tartalmaztak, csak jóval később került sor. Kialakulásuk része volt a városi adminisztráció differenciálódásának, amelynek során különböző célokra külön könyveket kezdtek vezetni.

13 Ezenkívül hozzájárulhatott más közösségek tagnévsorainak szélesebb körű elterjedése is, elsősorban az egyetemeké, amelyeket egyre nagyobb számban látogattak olyan diákok, akik később városi jegyzőkként tevékenykedtek.

14 Sor került egy másik dokumentum-típus kialakulására is, a polgárlevélérc, amely azt bizonyította, hogy valaki egy adott város polgára volt és ott tisztességcsen viselte magát. Erre az iratra azonban nem a városon belül volt szükség, hanem a külvilág felé, amikor valaki kétségbe vont egy polgárt megillető kedvezményeket (főképp a vámmentességet), illetve amikor egy polgár másik városba kívánt átköltözni. Ezek az iratfajták a 15. század folyamán illetve a 16. század első felében különböző mértékben a magyarországi városokban is meggyökereztek. Az alábbiakban mindezeket a kérdéseket egy szabad királyi város, Sopron példáján szeretném részletesebben megvizsgálni. Választásomat indokolja, hogy Iványi Béla a polgárjog kialakulását tárgyaló tanulmánya középkori részében Sopront egyáltalán nem vette figyelembe. Ugyanakkor a rendelkezésre álló levéltári anyag más magyarországi városokhoz viszonyítva bőséges és sokoldalú, amelynek felhasználásával az elmúlt évtizedben néhány, a témához kapcsolódó résztanulmány is született. Mindez a soproni példa tárgyalása után általánosabb érvényű kérdések megfogalmazását és részben megválaszolását is lehetővé teszi. II. A polgárjog megszerzése a késő-középkori Sopronban 1. A polgár/elvétel adminisztrációjának kialakulása A Sopronban polgárjogot nyert személyekről összefüggő forrásanyag az ún. polgárkönyvek formájában 1535-től áll rendelkezésre. A 13 kötetet kitevő, 1848-ig összesen több mint 12.000 új polgár felvételét regisztráló sorozat adatait Házi Jenő két kötetes, monumentális adattára teszi hozzáférhetővé a kutatás számára.

15 Házi korábban megvő kutatás nélkül is megállapítható, hogy a polgárfelvételi taksából származó bevételi tételek nem minden évben szerepelnek, és amikor előfordulnak, akkor is nagy ingadozásokat mutatnak. Az adatokért Majorossy Juditnak tartozom köszönettel. 13 Vö.: ERNST PITZ: Schrift- und Aktenwesen der städtischen Verwaltung im Spätmittelalter. Köln Nürnberg - Lübeck. Ein Beitrag zur vergleichenden Städteforschung und zur spätmittelalterlichen Aktenkunde. Köln, 1959. (Mitteilungen aus dem Stadtarchiv von Köln, H. 45.) A magyarországi, elsősorban felvidéki polgárkönyvekből tallóz IVÁNYI: Polgárjog 30-32. p. 14 THOMAS OTTO ACHELIS: Universitätsmatrikeln und ihre Benutzung. In: Schrifttumsberichte zur Genealogie und zu ihren Nachbargcbicten 2 (1963) 25-66. p. 15 HÁZI JENŐ: Soproni polgárcsaládok 1535-1848. T—II. Budapest, 1982.