Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gönczi Katalin: Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státusz jogi és társadalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban"

V. Tudománytörténeti kitekintés A várostörténet legutóbbi száz évét áttekintve, sok esetben a szabad királyi város fogalmának elferdítésével, vagy éppen mellőzésével találkozunk, s hogy a mai történetírást ne az előző korok ideológiailag motivált nézetrendszere dominálja, érdemes szembenézni a torzításokkal. Míg Mályusz Elemér a 20. század elejének kisarkított nacionalista felfogását alkalmazta a városok történetére, s a magyar polgárságot hiányolta a középkori városlakók között, addig Erdei Ferenc 1939-cs munkája 4 óta meghonosodott „magyar város" fogalma az Alföld falusias településszerkezetére irányította a városkutatás figyelmét, így a szabad királyi városok, mint a városi szabadság hordozói kikerültek a városkutatás figyelméből. Hogyan is lehetett volna polgárságról beszélni, míg a „polgári elemeket" idegenként kezelte a hivatalos politika. A szabadság fogalmának elemzői, így például Bibó István müvei is az irodalom tiltott kategóriájába kerültek. A szabad királyi város helyett a proletárdiktatúra nemzeti ízlésvilágába is beleillő magyar város lett az irányadó paradigma, a nacionalizmus gyökerein kialakult mezőváros kategória került a városkutatók figyelmének a középpontjába. így lehetett a parasztság előtörténetét kutatni, a többi város pedig csak mint egyedi település, helytörténeti jelleggel szerepelt a tudományos kutatásokban. A településszociológia lett a meghatározó, szemben a történeti illetve jogi forráselemzéssel. A harmadik évezred, s ezzel a háromszázadik évforduló is azonban visszatérést jelent a forrásokhoz, mint azt az újabb kiadások és fordítások is mutatják, egy szélesebb szakmai közönség számára teszik hozzáférhetővé a városi jogok anyagát. A városkutatásnak újabb perspektívái nyíltak meg az ezredfordulóra, melyhez a középkori jogkönyvek kiváló kutatási lehetőséget kínálnak. A forrásokhoz való visszatérésre, a módszertani eredmények alkalmazására s a tudománytörténeti értékelés szükségességére irányítja tehát a tudományos szakma figyelmét is Pest és Buda szabad királyi városi privilégiumleveleinek a kibocsátásátjelző háromszázadik évforduló. 44 ERDEI FERENC: A magyar város. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971. Erdei Ferenc 1929-ben a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdte tanulmányait, s itt került kapcsolatba 1930-től a falukutató mozgalommal, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának keretcin belül. Életrajzát ld. Magyar Életrajzi Lexikon. Szerk.: KENYERES ÁGNES. 1. köt. Budapest, 1982. http://www.mek.iif.hu/ porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/index.html.