Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gönczi Katalin: Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státusz jogi és társadalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban"

demes itt a felsorolás sorrendjét is figyelembe venni: Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Eperjes városokat. A szabad királyi városi státusz, mint jogi terminológia egyrészt a fellebbezési szintekből, másrészt a városlakók jogállásából vezethető le. Ebben a fejezetben a személyegyesülés és a politikai egység kialakulását is nyomon lehet követni. A város lakóinak a megjelölésére - ellentétben a városokkal - nem találunk a Hármaskönyvben egyértelmű fogalmat. A polgárokat Werbőczy hol a cives, hol az incola, hol az inhabitans kifejezéssel azonosítja." A polgárok jogállásukat tekintve egy elkülönült társadalmi közeget alkotnak, s a nemesek és nem nemesek dualizmusán túl a középkori társadalomban új jelenségként értelmezhetők. A nemesek és a városlakók jogállásának kérdésében azonban egy köztes állásponton van, nem mondja ki egyértelműen a jogi egyenlőség elvét,

30 de a polgárok alárendeltségéről sem tesz említést. Ez is egy olyan társadalomszemléleti kitétel, mely a törvényszöveg kihirdetésének a halogatását indokolja, mert Werbőczy egyenlősítő nézetei sértették a főnemesek privilegizált helyzetét. A polgárok jogállásánál ismét az ítélőmester perjogi megközelítése az irányadó, a személyeket nem mint privilégiumokkal rendelkező szubjektumokat, hanem a sérelem esetén bekövetkezett kár megtérítésének a szempontjából említi.

31 Egy személysérclem esetén ugyanazon összegű vérdíjat kell fizetni egy nemes és egy polgár esetében, rendelkezik a Hármaskönyv, s ebben a kitételben a humanizmus gondolkodójának a racionalista álláspontja is megfigyelhető. S az adott város falain belül az esküképesség tekintetében sincs különbség nemes s a városi polgár között. A további jogállásbeli összehasonlítást azonban kizárja a Hármaskönyv szerzője. A városi polgárok jogállásukat tekintve azonban közelebb állnak a nemesi rendhez, mint az egyéb települések lakosai, a villani avagy a iobbagionis.

32 Werbőczynek ez a magyar társadalomról a 16. század elején feljegyzett képe nemcsak tükrözte, de egyúttal célként is tételezte a városi polgárok jogállásbeli felemelkedését. Itt is nyomon követhető a törés a rendi társadalom klasszikus értelemben vett szerkezetén. IV. A szabad királyi városi jogállás, mint virtuális érték A szabad város valamint a polgári jogállás Hánnaskönyvben rögzített ismérvei tükrözték tehát Buda és Pest városok jogi és településtörténeti helyzetét Buda 154 l-es elestéig, s az ország közepének oszmán birodalomhoz való csatolásáig. A 16. századdal azonban véget ért a városfejlődés virágzó szakasza, a városi szabadság az oszmán hódítás idején már csak az emlékezetben élt. Bár az oszmán fennhatóság nem érintette a 29 Trip., III. 9. es 10. 30 Trip., III. 9.: „Quarum quidem civitatum cives & inhabitatores in eorum homagiis nobilibus regni huj us aequiparantur; in aliis tarnen libertatibus, nobilibus inaequalcs habentur, & eorum privilegiis non untuntur." 31 Trip., III. 9. 32 Trip., III. 25.