Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad város"?

messége ugyan csak a kora újkorból adatolható, azonban én Gcrics József nézetével szemben, aki tagadta a városok középkori országrendiségét,

14 ezzel is magyarázom a városok által gyakorolt rendi jogokat.

15 Ez viszont azt jelenti, hogy a királyi magánföldesúri városokat még akkor is más csoportba kell sorolni, mint a szabad királyi, vagy az én fogalmazásomban a királyi szabad városokat, ha köztük egyesek rendelkeztek a „szabad" jelzővel. Az ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy ezek jelzőjük ellenére egyáltalán nem számíthatók kollektíven nemes személynek. A szabad földesúri városokkal külön kell egyszer foglalkozni, azt sem tudjuk, hogy mely városok tartoztak közéjük.

16 Timon Ákos annak idején „közjogilag szabad városoknak" nevezte a király nem földesúri szabad városait.

17 Mi ez utóbbiakkal foglalkozunk. A többi, szabad és nem szabad királyi civitastól - nem számítva az országgyűlési képviseletet - kétféleképpen különböztethetők meg. A 14. századi Ars Notaria szerint a királyi és királynéi civitasok nem lehetnek a várnagyoknak alávetve,

18 amiből az következik, hogy közvetlenül tartoznak a királyhoz. Tudományos szemlélet és mentalitás a 19. század elején Nógrád megyében. In: Vándorutak - Múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére 60. születésnapja alkalmából. Szerk.: VlGA GYULA, HOLLÓ SZILVIA ANDREA, CS. SCHWALM EDIT. Budapest, 2003. 560. p. 14 GERICS JÓZSEF: A középkori rendiség egyes terminusainak római és kánonjogi vonatkozásairól. In: UŐ: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest, 1995. (METEM Könyvek 9.) 215. p. (A 10. jegyzetben.); Uő: Az „ország tagja (membrum regni)" és az „ország része (pars regni)" kifejezés magyarországi használatáról. In: Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Szerk.: ROZSONDAI MARIANNE. Budapest, 2002. 81-89. p. 15 KUBINYI ANDRÁS: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi városok a középkorban? In: Egy emberöltő Kőszeg Szabad Királyi Város Levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk.: MAYER LÁSZLÓ - TILCSIK GYÖRGY. Szombathely, 2003. 55-70. p.; Uő: A városok az országos politikában, különös tekintettel Sopronra. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. Szerk.: TURBULY ÉVA. Sopron, 2002. 29-53. p. Az előbbi tanulmányom készült el korábban, a másodikban azt egészítettem ki. Kéziratom leadása után jelent meg tudós barátom, Gerics professzor válasza, két, lényegében azonos változatban, utána sem tartom főbb nézeteimet változtatandónak. GERICS JÓZSEF: Középkori országgyűléseink és az európai jogfejlődés. (A római jog hatása Magyarországon.) In: Századok 139. (2005) 353-366. p. Uő: A képviselet középkori országgyűléseinken. In: Studia Professons - Professor Studioriim. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk.: ALMÁSI TIBOR, DRASKÓCZY ISTVÁN, JANCSÓ ÉVA. Budapest, 2005. 119-132. p. 16 Az 1521:1. tc. ismeri a királyi szabad mezővárosokat is. JOSEPHUS NlCOLAUS KOVACHICH: Sylloge Dccretorum Comitialium Inclyti Regni Hungáriáé. Tom. I. Pest, 1818. 291. p. Az adót „etiam in Civitatibus, et Oppidis liberis Regiis, Reginalibusqve" fizetni kell. Megjegyzem, hogy azokat a Jagelló-kori törvényeket, amelyeket a Corpus Juris nem, vagy esetleg csak a szöveg alá nyomva közöl, Kovachichtól idézem. Az így közölt 152 l-es törvényt a Törvénytártévesen 1522 évi dátummal tartalmazza. HERMANN: i. m. [mint 10. j.] 123. p. (a 32. jegyzetben), ez utóbbi, 1522 évi keltezést vette át. 17 TIMON ÁKOS: Magyar alkotmány- és jogtörténet különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Hatodik kiadás. Budapest, 1919, 750. p. 18 MARTINUS GEORGIUS KOVACHICH: Formulae solennes styli. Pest, 1799. 46. p.: „Cum a Sanctis Regibus et Progenitoribus L. Dei gratia moderni Regis Hungáriáé Domini nostri naturalis statútum sit et sancitum quod nullac Civitates Regales et Reginalcs Jurisdiction! aliquorum Castellanorum subjectae sint et nec subici debeant quoquomodo.

.."