Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

RECENZIÓK - Peter Csendes - Johannes Seidl (Red.): Stadt und Prosopographie: zur quellenmäßigen Erforschung von Personen und sozialen Gruppen in der Stadl des Spätmittelalters und der frühen Neuzeit Ismerteti: DEÁK ERNŐ

litikai okokból" avatkozott be a viszonyba, amikor az egyetemet, pontosabban szólva a rektort magasabbra értékelte, mint a polgármestert. így a városi polgárközösség aligha érezhette „magáénak" az egyetemet. A továbbiakban Mühlberger eltávolodik a várostól és az egyetemnek szenteli figyelmét, s a forrásadottságokat, valamint a kutatások állását taglalja. Christian Hesse referátuma ebben az összefüggésben kutatásismertetésnek nevezhető: a berni és a gießeni egyetemek 2001 -ben megkezdett, és a Bajor Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága által támogatott nagyszabású projektjének célkitűzése, hogy regisztrálják azt a becslések szerint 200 000 tanult embert, aki 1250-1550 között német nyelvterületen élt és felsőfokú végzettséggel rendelkezett, valamint, hogy ezek közül 30 000 főt feldolgozzanak a Repertórium Academicum Germanicum (REG) Access-adatbázisában is. Egyelőre még „beláthatatlan, hogy a kutatás első szakasza mikor fog lezárulni", melynek eredményeképpen egy olyan alapműként is szolgáló „kézikönyv" jöhet majd létre, „mely 30 000 felsőfokú végzettséggel rendelkező, valamint végzettséget nem szerző, de magasabb fakultásokat látogató személy [...] életrajzát fogja tartalmazni." A kutatásba elsősorban az egyetemeket és azok archívumait vonják be. Susanne Claudine Pils értekezése, melynek tárgya a nőkről alkotott kép a középkori és koraújkori városlakók körében egy nem kellően vizsgált területre irányítja a figyelmet. Áttekinti az utóbbi években a nők szerepéről és helyzetéről folytatott kutatásokat, és tartalmas ismertetést ad a már lezárt, valamint a még folyamatban lévő projektekről. Nem mulasztja el azt sem, hogy említést tegyen arról a több szerző közreműködésével készült, Ludwig Schmugge által szerkesztett gyűjteményes kötetről, amely 1994-ben Illegitimitás a késő középkorban címmel jelent meg, és 37 916 olyan 1449-1533 között keletkezett szupplikációt értékel ki, amelyekben törvénytelen születéssel kapcsolatosan kértek diszpenzációt a pápától. Amellett, hogy az egyes tanulmányok, és maga az egész kötet bőven szolgál információval a kutatások állásáról, a szövegekben szereplő kérdésfelvetések ösztönzőleg is hatnak a tárgyalt témakörök további vizsgálatára. Ám szembeötlik, hogy a szerzők az „osztrák" szót gyakran az Alsó- és Felső-Ausztriával kibővített Bécsre vonatkoztatják, más tartományok túlságosan háttérben maradnak. Ezt bizonyos fokig magyarázható azzal, hogy itt nagyon gazdag forrásanyag áll rendelkezésre, másrészt, hogy Bécs jelentősége kimagasló a többi osztrák városéhoz képest. Deák Ernő Fordította: Szabady Márta