Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására

gyűjtés keretében a középkori Budapest területére összpontosítva átnézte az archívumot vagy annak egy részét, és 34 oklevelet teljes szövegével le is másolt.

40 Két segédlet is rendelkezésre áll, amelyek a tájékozódást megkönnyítik. Az egyik a már említett, Iványi Béla által az Erdődy-archívum okleveleiről készített tartalmi kivonatok, a másik pedig Gecsényi Lajos és Fazekas István bécsi delegátusok munkája.

41 A) Az eddig elvégzett munka, a tapasztalatok és az eredmények: Az Erdődy család levéltára középkori anyagának feltárása irányuló kutatásokat 2002-ben kezdtük meg.

42 Az anyag feltárásakor három módszer szerint jártunk el: 1. ) Kísérletképpen megállapítottuk egy szúrópróbaszerűen kiválasztott évkorból (1490 és 1505 közöttről) való Iványi-regeszták mai jelzetét a már említett jegyzék segítségével. Ilyen módon kilenc oklevelet azonosítottunk be.

43 Jó néhány oklevelet nem sikerült megtalálni, alighanem ezek Iványi Béla kutatását követően valószínűleg elpusztultak, vagy ismeretlen helyen lappanganak, de azzal is számolni kell, hogy a többféle „régi" jelzet sem egyezik meg mindig. 2. ) A Gecsényi-Fazekas-féle jegyzékben a kibocsátók között hat olyan oklevelet találtunk, amely Buda város tanácsának kiadványa. A régi jelzetük szerint mindegyik (a 18. századi rendezéskor) a 13. fiók 1. csomójába került 1-13. numerus alá, ahová azokat a budai házvásárlásokkal kapcsolatos diplomákat osztották, amelyekhez valamilyen formában Bakóc Tamásnak köze volt. így a fenti hat oklevelet további öt budai vonatkozásúval tudtuk kiegészíteni. Mivel két esetben több darab közös jelzet alá tartozik, így összesen 16 diplomáról van szó.

44 Sajnos e sorozatból két oklevél, a 13-1-6 és 7 jelenleg nem található.

45 40 Ld. erre a székesfőváros történetére vonatkozó kútfőgyűjtésről közölt jelentéseket: Fővárosi Közlöny 28. (1917) 1155. p.; 29. (1918) 1121-1122. p. és 40. (1929) 215. p. Ez utóbbi a fellelt források tartalmára is kitér. Iványi 1917. szeptember 20-án kelt kutatási beszámolója alapján. Ld. BFL XV. 12. A Budapest történetének okleveles emlékei c. kiadvány kézirata és iratai. (1092-1554, 1705-1706) 7. d. 7. t. Minderre ld. még ÁNYOS LAJOS: Budapest Székesfőváros oklevéltára. In: Századok 57-58. (1923-1924) 687. p. 41 Iványinak a régi levéltári rend és jelzet szerint készült regesztáinak lelőhelye: Magyar Országos Levéltár. Diplomatikai Levéltára. Segédletek. (Q 283/11. d.) A Gecsényi Lajos által összeállított, a jelenkori rendet tükröző jegyzékét ld. uo. Ez utóbbi alapján Fazekas István szerkesztett a régi és új jelzetek szerint egyaránt használható Excel-táblát. 42 A Kis Péter által tett tanulmányutak (A MÖB CH és NKÖM Klebelsberg Kunó Ösztöndíj támogatásával végzett) eredeti célja Hungarica-kutatás volt, ami jól illeszkedik Budapest Főváros Levéltárában az elmúlt esztendőben megkezdődött munkálathoz, amelynek célja Budapest középkori (1541-ig, illetve a 16. század közepéig tartó) története okleveles emlékeinek összegyűjtése. 43 882 (97-11-23), 973 (96-23-4), 894a (96-23-5), 1000 (28-3-24?), 1020 (28-17-8), 1040[/l-2] (96-29-12 és 13), 10208 (50-3-20), 10220a (4-6-1), 10225 (50-3-31). 44 Nem lehet eldönteni, hogy mikor és miért került Zala megye oklevele (1465. november 15.) Buda város és Péter bélháromkúti apát okleveleivel közös jelzethez (10154, illetve 37-1-8), ugyanis tartalmilag nem függ össze e kettővel. 45 Tudomásunk szerint ebből az iratcsoportból csak egy került publikálásra (jelzete: 37-1-3), ld.: CSÁNKI: Mátyás király. 408^110. p. Ugyanitt (407. p. 2. lábjegyz.) utal a 13-1-6 tartalmára. Erről, és a másik hiányzó oklevélről Iványi említett regcsztái állnak rendelkezésre.