Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen
Az esküdtek a főbíró házánál gyűléseztek, nem tudjuk milyen rendszerséggel és részvétel mellett. A fennmaradt jegyzőkönyv bejegyzései arra engednek következtetni, hogy alkalomszerűen gyűltek össze, és a folyó ügyeket a főbíró (hadnagy) és néhány esküdt végezte. A communitas intézte a nemesek pénzügyi hozzájárulását a városi költségvetéshez, valamint az 1801-ig fizetett megyei taksa beszedését. A nemesség a 18. század eleje óta a városi költségek tizedrészét fizette. Ezt a szokást valószínűleg időről időre szerződésben is rögzítették. (Pl. 1834. február 2-i szerződésre történik hivatkozás.) Alkalmanként külön szerződést kötöttek a tanárok fizetésére vagy a kéményseprő alkalmazására. Az úrbéri per kapcsán is közös teherviselésben egyeztek meg. A terheket az 1830-as évektől a korcsmák bérbeadásából fedezték. A fennmaradt árverések és szerződések szerint a keszthelyi nemeseket három heti kocsmáztatás jövedelme illette meg. Ez karácsony estéjével kezdődött és 1842-ben pl. 269 forint 30 krajcár bevételt eredményezett. (1841-ben a kiadások összege 343 Ft 46 krajcár volt.) További bevételt jelentett a kisbírói hivatal váltsága fejében fizetett összeg. A bíró elszámolását a tanács hagyta jóvá. A 18. század végén a megyének fizetett taksát is a bíró szedte be. A pénzügyek mellett az árvaügy is fontos tevékenység volt. A nemességnek külön gyámja volt, majd pedig a járási gyámszolgabíró foglalkozott a nemesi árvák ügyeivel. Az 1790-es évektől a végrendeleteket a communitas tagjai írták alá tanúként, a hagyatéki eljárásnál is jelen voltak. A nemesi árvaügy kezelését ebből a korszakból alig ismerjük, de nyilvánvalóan fontos dolog volt a közösség számára az örökösödés felügyelete, a vagyonbiztonság megteremtése. A nemesi communitas fennmaradt iratai között szinte kizárólag végrendeletek és hagyatéki elszámolások találhatók. A házeladások során kiadott „házleveleket" is a nemesek esetében a communitas adta ki (ezeket néha a jegyzőkönyvbe is bevezették). Az örökös szerződés kapcsán számos feladat, s főleg a jogi képviselet is a közösségre hárult. Ekkoriban már a kisnemesi közösség politikai szerepet is kapott, erről a jegyzőkönyv egy bejegyzése tanúskodik. 1843-ban a keszthelyi nemesség elfogadta a háziadó fizetésének elvét, s elhatározta, hogy „e foló 843. április hó 21-én tartandó nagy gyűlésre az adó elfogadásának tervezése végette Z[ala]egerszegen számossak megjelenjünk." A communitas bíráskodási feladatokat is ellátott. Az 1840-es évektől szóbeli bíróságot működtetett. Elsősorban kisebb adósági követelések, veszekedések ügyét tárgyalhatta. Nem tudjuk, milyen mértékben vett részt a nemesség a communitas életében. Az uradalmi tisztek részvétele nem látható, a megyei tisztviselők közé felkerült helyi nemesek viszont láthatóan aktív szerepet vittek. Az 1820-as évektől a Csák család jelentős szerepet vállalt a nemesség ügyeiben. A nemes családok egy része nem vett részt a vezetésben, mások viszont láthatóan folyamatosan ott vannak a tanácsban. Az 1830-as évektől érezhető a nemesi communitas és a mezőváros ellentéte számos kérdésben, beleértve személyes konfliktusokat is. A korábbi kapcsolatokról és a viszony jellegéről források híján szinte semmit sem tudunk.