Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Beluszky Pál: Az (egykori) szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban

rarchikus rangjuk - jelentős igazgatási szerepkörüknek köszönhetően - viszonylag magas. Talán csak Igló, Késmárk, Medgyes és Kőszeg szakadt le c csoporttól s a főleg mezőgazdasági szerepkörű alföldi városok - Zombor, Pancsova, Fehértemplom-jellege eltérő a „csoportátlagtól". 4. táblázat. Törvényhatósági jogú városok 1910-ben* Törvényhatósági jogú városok** Lakossá gszám Keresők aránya Törvényhatósági jogú városok** 1870 1910 a tercier szektorban az iparban a mezőgazdaságban 1. Budapest (1) 270 685 863 735 55,1 44,3 0.6 2. Pozsony (2) 46 540 78 223 53,5 43,2 3,3 3. Kolozsvár (3) 26 638 60 808 57,5 35,2 7,3 4. Kassa (4) 21 742 44 21 1 62,3 35,5 2,2 5. Debrecen (5) 46 111 92 729 44,3 32,8 22,9 6. Temesvár (6) 36 844 72 555 57,9 38,7 3,4 7. Szeged (7) 71 022 118 328 39,1 26,9 34,0 8. Nagyvárad (8) 28 698 64 169 59,1 35,7 5,2 9. Pécs (9) 23 863 49 882 51,2 41,6 7,2 10. Győr (10) 26 225 44 300 49,4 46,4 4,2 11. Arad (11) 32 725 63 166 56,1 39,7 6,0 12. Sopron (13) 21 108 33 132 55,1 31,4 13,5 13. Miskolc (14) 21 535 51 459 57,3 38,0 4,7 14. Marosvásárhely (16) 13 018 25 517 58,6 34,4 7,0 15. Fiume (17) 17 884 49 806 57,5 39,2 3,3 16. Szatmárnémeti (20) 18 353 34 892 50,2 34,3 15,5 17. Szabadka (21) 57 556 94 610 34,7 17,4 47,9 18. Székesfehérvár (22) 22 683 36 625 48,6 31,3 20,1 19. Újvidék (30) 19 119 33 590 46,8 32,3 20,9 20. Zombor (33) 24 309 30 593 41,7 20,6 37,7 21. Kecskemét (36) 41 195 66 834 32,3 19,1 52,6 22. Komárom (39) 13 595 22 337 65,0 29,7 5,3 23. Pancsova (42) 16 888 20 808 50,2 30,2 19,6 24. Baja (60) 18 169 21 032 46,0 37,1 16,9 25. Versec (61) 21 095 27 370 33,7 26,8 35,9 26. Selmecbánya (92) 14 029 15 185 44,0 49,4 6,6 27. Hódmezővásárhely (93) 49 153 62 445 21,6 17,3 61,1 Horvát-Szlavonország nélkül. Ott törvényhatósági jogú város volt Zágráb, Eszék, Zimony és Várasd. Sorrend a városhierarchiában elfoglalt pozíció alapján; zárójelben a hierarchikus rangszám; a kövérrel szedett városok 1848 előtt szabad királyi városok voltak. A 19. század elejének alsó hierarchia-szintjébe sorolt 33 szabad királyi város, ill. erdélyi taxás város, bányaváros jellegét tekintve hasonlít az előbbi csoporthoz, de városi funkcióik még szerényebbek, hanyatlásuk már a feudális korban szembetűnő. Szőlőtermelő-borkereskedő városkák (Modor, Bazin, Szentgyörgy, Ruszt, Kismarton), nemesfémbányász városok kimerülőben lévő érckc s zl etekkel (Breznóbánya, Újbánya,