Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen

mezőváros igazgatási szerepe, úgy válik gyakoribbá a járási tisztviselők keszthelyi tartózkodása, letelepedése. Az egyetlen Csák György, szolgabírón kívül ezek bevándorolt családok. Külön kell foglalkozni a honoratior réteggel, akik az uradalom szolgálatában állnak. A nemesség társadalmi elkülönülését vagy integráltságát legkönnyebben a házassági kapcsolatokkal vizsgálhatjuk meg. Egyértelmű, hogy a házasság mindenkor valamilyen homogenitásra törekszik, s így a társadalmi kapcsolat jól használható mérőszáma a házasságkötés. Ha a nemesek házastársukat a nemesség köréből választották, akkor feltételezhetjük elkülönülésüket társadalmi csoportként is. A Keszthelyen kötött házasságoknál megvizsgáltuk a házastársak rendi státuszát és ahol tudtuk, a mennyasszony és vőlegény apjának, illetve az új házaspár társadalmi-foglalkozási kategóriáját. 3. táblázat A házasságok összetétele a nemesi jogállás szerint évtized házasságok száma a vőlegény nemes a menyasszony nemes mindkettő nemes 1750-1759 353 37 29 6 1760-1769 390 35 34 9 1770-1779 458 25 32 4 1780-1789 450 34 32 5 1790-1799 451 49 55 14 1800-1809 552 42 45 9 1810-1819 440 46 36 12 1820-1820 526 62 34 7 1830-1839 551 59 50 11 1840-1849 646 52 61 11 A vőlegények és menyasszonyok közötti egyensúlytalanságot okozhatja, hogy a leányok esetében nehezebb a leszármazás megállapítása, illetve ellenkező hatású a férfiakra jellemző külső házasság. A házasságok 8-10 százalékában a férfi nemes, 8-9 százalékában pedig a nő.