Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Tóth Árpád: Polgárfelvételi stratégiák és a polgári cím vonzereje Pozsonyban a 19. század első felében

nősen nagy lendületet vett, amikor Albert szász herceg, az ország kormányzója 1765 és 1780 közt Pozsonyban székelve kvázi-udvari kultúrát alakított ki, amit anyósa, Mária Terézia királynő bőkezűen támogatott. II. József azonban a kormányszékeket Budára költöztette 1783-ban, és az országos központi szerepkör elvesztését a népességszám esése követte Pozsonyban. Ehhez járultak a napóleoni háborúk idején elszenvedett tetemes veszteségek: 1809-ben francia seregek bombázták, majd tartották négy hónapon át megszállva és sarcolták meg a várost (miután pár hónappal korábban árvíz is pusztított), de már 1805-ben is elfoglalták egy rövidebb időre.

8 A helyzetet tetézte, hogy a város gazdasági szerepét tekintve is leértékelődött, amit részben Bécs mind erősebb elszívó hatása magyaráz, részint az, hogy Pest már a 18. század végétől az ország legfontosabb kereskedővárosává vált, ezzel szemben Pozsony kevésbé profitált a napóleoni időszak terménykereskedelmi konjunktúrájából. Az 1828-as összeírás alapján úgy tűnik, hogy bár kereskedői között sok volt a viszonylag tehetős, Pozsony forgalmi szerepe csekély maradt. Másfelől viszont országosan is kiemelkedő mértékben differenciált kézművesiparral rendelkezett, és a városban letelepedő nyugdíjas tisztviselők és katonatisztek, a több vármegyéből is idejáró nemesség, valamint a honorácioroknak az iskolavárosi szerepkörrel is összefüggő jelenléte virágzó kulturális és társasélet kialakulását eredményezte, mely az 1825 óta újra ülésező országgyűlések idején virágzott elsősorban.' Az 1825 és 1848 közötti időtartam mintegy harmada során tanácskozó diéták idején (egy korabeli becslés szerint) állítólag akár 20%-kal is nőtt a város lélekszáma, a politikatörténetből jól ismert jurámsokon kívül például Bécsből érkezett muzsikusokkal, a környező megyékből szerencsét próbálni igyekvő napszámosokkal és cselédlányokkal - valamint a Steinerhez hasonló „kontár" kézmüvesekkel.

10 A következőkben azt vizsgálom tehát, hogy ez a több tekintetben is sajátosnak mondható társadalmi feltételrendszer milyen következményekkel járt a polgárfelvételre nézve. A polgárság összetétele (statisztikai elemzés) Pozsonyban - akárcsak a többi szabad királyi városban - a városi tanács hatásköréhez tartozott újabb polgárok felvétele és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése." Az újonnan felvett polgárok összetételére nézve adataink a 19. század első feléről hiánytalanok, mivel fennmaradt az 1819 és 1870 között vezetett polgárkönyv,

12 és a tanács ál8 FÉNYES 1851. 2. kötet 259. p. 9 BÁCSKAI - NAGY 1984. 292., 331. p.; KET/9. 480. p.; FÉNYES 1851.3. kötet 256. p. iü SAS 1973. Il.p. 1

1 A korabeli pozsonyi polgársággal a szakirodalom eddig nem feldolgozott, eltekintve Sas Andor monográfiájának idevágó alfejezetétől: SAS 1973. 109-113. p. 12 Archív Mesta Bratislavy (a továbbiakban: AMB) 2. e. 6. Bürgerbuch. Az ezt megelőző, 2. e. 5. jelzetű kötet azonban 1768-1785 közöttről való, és az 1785-1819 közti evekről más hasonló nyilvántartást sem őriz a városi levéltár.