Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

törvényes biztosításának igénye. Az 1708. évi országgyűlésen előadott rendi sérel­mek orvoslására 1709-ben felszámolták a ténylegesen funkcióját vesztett Budai Ka­marai Adminisztrációt, - nagy elégtételt szolgáltatva ezzel a két város polgárságának. Helyét a Magyar Kamara helyi hivatala, a Budai Kamarai Inspektorátus vette át, amelynek semmilyen ügyben nem volt beleszólása a városokat illetően. 170 A két város végül is csak a Rákóczi-szabadságharc lezárultával éri el privilégiu­mainak maradéktalan érvényesítését. Eleonóra, I. Lipót özvegye, az elhunyt I. József anyja, mint régens 1711. augusztus 28-án utasította a Magyar Kamarát azon jogok és mentességek betartására, melyeket Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom részére a privilégium-levelek nyújtotanak, és valamennyi városi jövedelem (hegyvám, szabad révátkelési jog, halászati jog, telekkönyvi tartozások elengedése) végleges átadására. A császárné biztosította a rácok, cigányok, zsidók feletti joghatóságot, a házat bíró ka­tonai és kamarai tisztviselők adófizetési mentességét eltiltotta, védelmet biztosított a katonai hatóságok beavatkozásával szemben. 171 A városi privilégiumokért folytatott küzdelem utolsó aktusa már inkább ünnepé­lyes, mint fontos volt: Buda, Pest, Székesfehérvár, Esztergom és Szeged szabad királyi városi státuszát az 1715:XXXVII. tc-vel a magyar rendek is törvénybe iktatták. 172 169 BÓNIS 1962. 38. p.; BÓNIS 1975. 164. p. no NAGYI. 1971. 25-26. p.; NAGy I. 1995.407. p. ni 1711. augusztus 28. Bécs. BFL IV. 1018. No. 7. Kiadva magyar fordításban: PÁSZTOR 1936. 191-195. p. és FBM I. köt. 34-38. p. „Eleonóra császárnő szentesíti a királyi rendeletre alakult bi­zottság és Buda város megbízottai között létrejött egyezséget" címmel. A kiadásban szereplő jegyze­tek szerint a rendelet az Udvari Kamarának szól. Ennek azonban ellentmondani látszanak az alábbi tények: 1.) a magyarországi harmincadokat ekkor már csak a Magyar Kamara utasíthatta a budaiak vám-menteségének betartására 2) a jelentési kötelezettség úgy szól, hogy az Udvari Kamara útján kell azt végrehajtani, azaz a Magyar Kamara köteles az előírt rendelkezések teljesítéséről az Udvari Kamarán keresztül jelentést tenni az uralkodó felé. Az irat mindenesetre átmenet a privilégium és az utasítás típusai között, hiszen a városok Eleonóra rendeletében a privilégium-levelek megerősítését látták. Pest városa (és minden bizonnyal Buda is) 1711. szeptemberében a városi privilégiumok meg­erősítése címmel 157 Ft taksát is befizetett. WELLMANN 1954. 220. p. 172 A törvény szövege 19. század végi fordításban: „Jóllehet, hogy az igazságos császári fegyverekkel a török hatalom alól különben felszabadított, s a régi polgárokban és azok maradékában teljesen ki­pusztult, de aztán csakis új lakosokkal ismét benépesített Buda, Pest, Székesfehérvár, Esztergom és Szeged királyi és szabadvárosokat, királyi kegyelemből s jóságból kiváltságokkal elegendően meg­ajándékozták: mégis O királyi felsége, értesülést nyervén ezen városok további óhajtásairól, s e tárgyban vizsgálatot rendelvén, a karok és rendek alázatos kérelmére, kegyelmesen elhatározta, hogy a szükséghez s az idők körülményeihez képest, reájok további figyelmet is fordít, s irántuk ke­gyelmét bizonyítani fogja. " Corpus Juris CD-Rom.

Next

/
Thumbnails
Contents