Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

ber 19-i császári parancs értelmében a jus armorum, illetve az egyéb hátralékok lefizetése után ezeket a jövedelmeket év végéig lépésről-lépésre át kell adni a két városnak.

148 A rendelet végrehajtásáról Thavonat báró, udvari kamarai tanácsos gondoskodott, aki ekkor mint főbiztos (Obrister Commissar) Budán tartózkodott.

149 A budai belső- és külső tanács 1705. szeptember 19-i közösen tartott ülésén tárgyalta meg az ügyet, ahol először ismertették a Thavonat báró által hozott intézkedéseket a telekkönyv és más jövedelmek átadásáról, majd azonnal határoztak a fegyverváltság lefizetésének módjáról. Eszerint a kért 8600 Ft-ból 4000 Ft-ot a város vagyonosabb polgárai hiteleztek meg (zárójelben a felajánlott összeg): Sauttermeister polgármester

150 (1648 Ft 21 kr), Korr Konrád (500 Ft), Wiescr András

151 (442 Ft), Paur Mátyás

152 (2 6 5 Ft), Rodl János

153 (250 Ft), Zaunack János

154 (200 Ft), Wachsler [Waxier] (200 Ft), Krempl János

155 (100 Ft), Pistolli János Baptista

156 (200 Ft), Ekher János

157 (143 Ft 30 kr.) és Langhanser János

158 (40 Ft 21 kr.). Az összeget Keppelcr helyettes jegyző fizet148 Uo. fol. fol. 349-350. 149 KOVÁCS 1937. 381. p. Ludwig Albrecht Thavonath báró Jacob Thavonath alsó-ausztriai kormányszéki kancellár fia, 1678-1682 között a Magyar és a Szepesi Kamara tanácsosa, 1698-1703 között utóbbi kormányszék prefektusa, 1693-tól haláláig, 1719-ig Selmecbányái kamaragróf, egyúttal az Udvari Kamara tanácsosa, 1718-1719-ben az Udvari Kamara delegátusa a Magyar Kamaránál. FALLENBÜCHL 2002. 326. p. 150 Az 1705 áprilisában, zaklatott körülmények között megtartott budai polgármester-választás során Bösinger-t, aki időközben átpártolt a Budai Kamarai Adminisztráció oldalára, a városi tanács lemondatta, majd Sauttermesiter Frigyest választotta meg polgármesternek. ÁLDÁSY 1906.; PÁSZTOR 1936. 184-188. p. Sauttermeister 1687-től budai polgár, 1694-től tanácstag, 1698-1701 között, majd 1702-ben polgármester. 1705-ös megválasztásától 1710-ig tölti be hivatalát, ezután városi bíró, majd 1723-1727 között negyedszer is polgármester. Életére ld. még TUZA 1999. 31-33. p. (Tuza szerint csak 1706-ban választották meg másodszor, uo. 32. p.) ILLYEFALVY-PALLOS, Buda 242. p. és a jegyzet (314. p.) 151 Wieser András a külső tanács tagja 1705. ÁLDÁSY 1906.29. p. ILLYEFALVY-PALLOS szerint: Andreas Wisser, vaskereskedő (Eissler) Uo. 302 p. Valószínűsíti, hogy azonos Andreas Wiser-rel, aki 1698. máj. 9-én 10 Ft-ot fizetett a polgárjogért. Uo. Buda 315. p. 152 ILLYEFALVY-PALLOS szerint: Matthias Paur mészáros. Uo. Buda 210. p. A jegyzet (uo. 313. p.) valószínűsíti, hogy azonos Matthias Pauer-rel (budai polgárként és mészárosként említve 1691. aug. 2. előtt). 153 Rodl János ekkora külső tanács tagja, ÁLDÁSY 1906. 29. p. 3. jegyz. Minden bizonnyal azonos azzal a Hanns Rodl mészárossal, akit 1686 óta említenek budai polgárként. ILLYEFALVY-PALLOS, Buda 236. p. 154 Zaunack János 1686-tól budai lakos, kereskedő 1694-től tanácsos, 1701-ben főkamarás, 1707-ben Buda első bírájának választják, 1712-1713 között polgármester. TUZA 1998. 36. p. ILLYEFALVY-PALLOS, Buda 304. p. és a jegyzet uo. 315. p. 155 Krempl János takács 1700-ban már tanácsos. TUZA 1998. 36. p.; ILLYEFALVY-PALLOS, Buda 161. p. 156 ILLYEFALVY-PALLOS Pesten említ egy Pistori Johann nevű halászt (1696. június 19.). 157 Eckhcr Jánost 1705. április 21-én tanácsossá választották. ÁLDÁSY 1906.29. p. ILLYEFALVY-PALLOS alapján több Ecker János is szóba jöhet: Eckher János György (Johann Georg) vendéglős, aki 1691-1697 között szerepel budai polgárként (uo. Buda 86. p.); Eckher János (Johann) fakereskedő, aki 1702. július 7-től fordul elő budai polgárként, ill. az az Eckher János (Hans) asztalos, aki 1698. júl. 4-én 10 Ft-ot fizetett a polgárjogért. Uo. 311. p. 158 ILLYEFALVY-PALLOS alapján azonos lehet azzal a Langhansser Johann fürdőssel (Baader) aki 1691. augusztus 2. és 1697. december 31. között szerepel budai polgárként. Uo. Buda 168. p. Schmall említ egy Langhauser János fürdőst 1705-ből, mint a külső tanács tagját. Valószínűleg ugyanarról a személyről lehet szó. SCHMALL 1899. 2. köt. 272. p.