Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig
tébcn hajtsák végre, azaz adják át a jövedelmeket, de csak a jus armorum lefizetése fejében, amely összegeket Pfeffershoven várparancsnoknak adják át. 140 Július végén Pest és Buda újfent az uralkodóhoz fordult. Folyamodványukban sérelmezték, hogy az adminisztráció továbbra sem hajtja végre a császár rendeletét, hanem egyéni érdekből visszatartja a városi jövedelmeket. A katonai parancsnokság visszaélései miatti panaszok is szaporodnak: a katonaság nem hajlandó a bekvártélyozást megszüntetni, állandó sáncmunkára rendelik ki a lakosságot. Pest városa eddig nyílt hely volt (azaz megfelelő sánc-erődítés nélküli), de most a fiatal és idős polgárokat egyaránt sáncépítésre rendelték ki, mindezt hónapokig. Az ellenség marháikat elhajtotta, a földjeiket tönkretette, leégette majorjaikat, óriási az élelmiszerhiány, káruk több ezèr forintot tesz ki, teljesen elszegényedtek. Ezért kérik az uralkodót, hogy vagy engedje cl a két városra eső 15 ezer Ft fegyverváltságot, vagy intézkedjen a jövedelmek átadása felöl, ami biztosítja az összeg lefizetését. 141 1. Lipót a helyzet túlfeszítésével nyilván nem kívánta a két várost a kurucok táborába hajtani: utasította az Udvari Kamarát, hogy nyugtassák meg valahogy a városokat és intézzék el az üg yüket. 142 A kamara azonban továbbra sem változtatta meg álláspontját a fegyverváltság megfizetését illetően, ezért augusztus végén hatálytalanította a városi jövedelmek átadásáról szóló korábbi rendeleteit. 14 " Az uralkodó utasításának megfelelően azonban szeptember közepén már arról értesítette Budát és Pestet, hogy várják meg a sérelmeik elbírálását. 144 Az Udvari Kamara - helyesebben a pénztári ügyeket felügyelő Banco Collegio - azonban meg 1705 februárjában is, a Rákóczi-szabadságharcra hivatkozva, fenntartotta korábbi rendeletét, és a jövedelmek kezelését továbbra is a Budai Kamarai Adminisztrációra bízta. 145 A helyzet 1705 tavaszától változott meg gyökeresen, ennek egyik jele az volt, hogy mindkét városban megtarthatták a privilégium szerinti első, valóban szabad polgármester- ill. bíróválasztást és megalakíthatták a külső tanácsokat is. 146 1 705 június-júliusában pedig az Udvari Kamara végülis belement abba, hogy amennyiben a városok záros határidőn belül, részletekben fizetnek, akkor a lefizetett részleteknek megfelelően lépésről-lépésre átadja a jövedelmeket. Először augusztus 11-én utasította a budai adminisztrációt a hal(viza)-negyed és a hegyvám-jog Pestnek és Budának történő átadására. 147 A kamara szeptember 14-én közölte a végleges döntést az adminisztrációval a privilégiumaik értelmében a két város illető jövedelmek (viza-negyed, hegyvám, sörillcték és védelmi pénz (Schutzgeld) stb.) átadásáról: az 1703. szeptem140 1704. június 24. Bécs. Uo. 141 s.d. [1704. július 20.] BFL IV. 1002. uu. és dátummal: MOL E 282 No. 147. fol. 18-20. 142 Hátirati bejegyzés 1 704. augusztus 5. uo. 143 Az Udvari Kamara 1704. augusztus 29-i rendeletét ld.: MEZŐSI 1942. 190. p. 144 1704. szeptember 19. Ld. hátirati bejegyzés s.d. BFL IV. 1002. uu. 145 A Banco Collegio határozata Buda és Pest városok privilégium-átadásának felfüggesztéséről 1703. február 13-án kelt, ezt február 26-án tudatta Pest városával a kamarai adminisztráció. BFL IV. 1202. c. Int. a. a. 772. A rendelkezést említi 1705. február 26-i dátummal: TÓTH 1959. 130. p. 66. jegyz. 146 TÓTH 1959. 130. p. ill. Id. 127. jegyz. 147 MOLE 280 37.es. fol. 347-348.
