Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

Megkapják a szabad királyi városokat illető jogi státuszt, amelyet a törvények illetve általános szokások szabnak meg. Részvételi és szavazati jog a negyedik rend tagjaként az országgyűléseken. Területi jog (jus territoriale), földesúri jog a városnak saját területén és birtokain. A városok az alábbi birtokokat kapják meg földesúri jogon: Pest városa Szent László és Burgundia, míg Buda a Kövér nevezetű pusztákat.

125 Kisebb tizedek (bárányok és méhek után) és kilenced fizetése alóli mentesség. Kocsmáitatás és húsmérési jog csak a városi tanács engedélyével adható, az italmérést évi 14 napon csak a tanács hasznára tartják fenn (más ekkor még engedéllyel sem mérhet). Legeltetés, vadászat, halászat és fakitermelés joga a városok saját határában. Vámszedési és a parti jog (kikötő hajók utáni adó) gyakorlása, a malmok a várost illetik. Vendéglő-, kocsma-, gyógyszertár-, fürdő-létesítési jog. Orvosok, borbélyok alkalmazása, sütőműhelyek, téglavetők létesítése. Kőbánya létesítése, vízvezeték, színház létesítésének joga. Vásári rend megszabásának joga (súlyok, mértékek feletti ellenőrzési jog). Kézművesipar feletti ellenőrzési jog. Eladott áruk vagy marhák után helypénzszedési jog. Polgárok felvételének joga, zsidók és cigányok tűrésének vagy kitiltásának a joga. Árvák gondozása. Kegyúri jog: saját plébános-választás. Adókivetési jog, városi rendeletek (municipalis satutum) alkotásának joga. Törvénykezési jog polgári és büntetőügyekben egyaránt, polgári perekben tárnokszékhez való fellebbezés joga, míg büntetőperekben pallosjog. Bíró- és polgármester-választási jog. Választópolgárság közreműködésével, királyi biztos jelenlétében polgármester-választás 2 évre.

126 A megválasztott bíró vagy polgármester a tanács előtt teszi le az esküt. Tanácstagok megválasztásának és felmentésének joga, a 12 fős belső tanács magát egészíti ki, külső tanács választásának joga.

127 125 Szentlászló és Burgundia alatt tulajdonképpen Újbécset és Kőbányát kell érteni, erre ld. PÁSZTOR 1936. 168-171. p. Kövér vagy Kövérd birtokát a budaiak az 1244. évi aranybulla alapján kérték. A privilégiumlevélben téves olvasat miatt 'Kner' alak szerepel, jellemző, hogy a budai privilégium-levél legújabb kiadása is magyarázat nélkül átveszi a 17. század végi téves olvasatot! Vö.: CSÁKY2000. 41. p. Ez a föld Pesttől keletre, a Rákos-patak déli partján terült el, amikor viszont a pestiek a 13. század közepén áttelepültek Budára, parlagon hagyták. Lásd GYÖRFFY 1997. 136., 159. p. A 18. században már nem is tudták, hogy vajon merre található ez a terület - talán ezért is volt ilyen „kegyes" az uralkodó, hiszen a birtokjogot a birtok fekvésére vonatkozó ismeretek hiányában nemigen lehetett érvényesíteni. A Buda által kért többi Szapolyai-adományt (Solymár, Kiskovácsi, Páty) nem sikerült megszerezni, hiszen ezek jól ismertek voltak, és birtokosuk is akadt. Ugyanakkor mindkét város számára fontos volt a területi jog elvi deklarációja, és az is, hogy rendelkeznek saját birtokkal. 126 A privilégiumlevél Pest esetében is megengedte a polgármester-választás jogát, azonban ezzel a város 1773-ig nem élt. Ellenben Budán már 1708-ban bírót is választottak a törvénykezési ügyek vitelére. FLAXMAYER 1936. 60. p.; GÁRDONYI 1939. 8-9. p.; BÓNIS 1962. 38-39. p.