Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

rövid időre megszakadtak Gothard Salaburg udvari kamarai elnök június végi váratlan lemondása miatt,

107 és csak egy hónap múlva folytatódtak. Maylin augusztus 8-án írta haza: a jus armorum megváltásáért a Volkra-féle bizottság jelentése alapján a négy város 20 ezer Ft-ot tartozik megfizetni, amiből Budára 8000 „és néhány száz" Ft esik majd, ezért cserébe „aranyhegyeket ígérnek a városnak".

108 Ez a döntés már jóval kedvezőbb volt a korábban kért 12 ezer Ft-os megváltáshoz képest, de még így is közel kétszerese volt annak, amit Buda városa korábban megfizethetőnek tartott. De vajon milyen módon állapíthatták meg a fegyverváltság összegét? A négy város megváltási összegének kikalkulálásához az Udvari Kamara tulajdonképpen csak az elvi döntés meghozatala után, 1703 áprilisában kezdett hozzá. Április 11-én utasította a Budai Kamarai Adminisztrációt, hogy a négy város fegyverváltsága kapcsán többek között tudakolja meg, hogy mennyit jövedelmez a telekkönyv és a hegyvám a költségek levonása után, van-e restanciájuk a telekkönyv felé, ha igen, mennyi? Miként tartották fenn eddig a kórházakat, és ezekre mennyit adtak szubvenció gyanánt?

109 Mi a helyzet a vízvezetékkel, erre mennyit költöttek? Mikor jár le a budai serfőzde bérlete, van-e ez ügyben restanciája a városnak, és mi a helyzet a vizafogással?"

0 A Budai Kamarai Adminisztráció május 28-án készítette el és küldte meg a kérdéses kimutatásokat. Eszerint 1696-1702 között a tiszta telekkönyvi bevétel 7797 Ft volt (éves átlagban 1113 Ft),"

1 a Buda területén lévő telekkönyvi kintlevőség 2339 Ft 35 kr (leszámítva a Rácvárost, mert ott még nem állították fel a telekkönyvet), Pest esetében ugyanez 260 Ft 19 kr. Esztergom és Székesfehérvár esetében semmilyen jövedelem vagy kinnlevőség nem volt, mert ott ekkor még nem vezették be a telekkönyvet. Elkészítették az 1701-ben bevezetett hegyvámból származó jövedelem kimutatását is, amely két év alatt 5092 Ft-ot hozott (ebből Budára és Pestre 4185 Ft esett!). Az adminisztráció szerint a kórházi költségek 1693-1702 között 3402 Ft 11,5 kr-t tettek ki, amely összeget az adminisztráció pénztári hivatala fizette meg. A vízvezetékekre 1702-ig 12 720 Ft-ot fizettek, ezentúl ennek fenntartására császári rendeletre házanként 1 Ft 30 kr-t kellene fizetni. Ami a vizafogót illeti: az adminisztráció szerint sok javítás szükségeltetik (tető, hajók). A budai sörfőzdét Dresner kapitány bérli 3 évre, 1700. március 1-től 1703. febmár végéig évi 3500 rajnai Ft-ért (eddig azonban rcinkorporáció utáni visszacsatolásukat, ezért vizsgálja meg a benyújtott kérelmeket. 1703. április 11. Bécs. ÖStAHKAHFUr. Nr. 426. Konv. 1703. April, fol. 115rv. 107 Maylin jelentése Salaburg (Sallaburg) lemondásáról, illetve arról, hogy Szirmay újfent előállt követeléseivel a Szapolyai-diploma okán. 1703. június 27. Uo. Az új kamarai elnök Gundaker Thomas Stharemberg lett (1703. 07. 04.-1715. 04. 24.). IvÁNYl 1991. 407. p. 108 „herentgegen verspricht man unß güldene Berg". Maylin levele Buda város tanácsának. 1703. augusztus 8. BFL IV. 1002. uu. A levelet említi: KOVÁCS 1937. 372. p. 11. jegyz. 109 A kórházak fenntartása és az egészségügy szervezése, felügyelete ugyanis a kamarai adminisztráció feladata volt az új szerzeményi területeken. NAGY I. 1995. 401. p. no ÖStA HKA HFU r. Nr. 426. Konv. 1703. April, fol. 116rv. 1

11 Egy másik kimutatás szerint a budai telekkönyvi hivatalnak 1696-1700 között összesen 6545 Ft tiszta haszna volt, éves átlagban 1309 Ft. TAGÁNYI 1897. 287. p.