Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

Buda városa 1701-ben az akcióhoz megszerezte Kollonich Lipót esztergomi bíboros érsek támogatását is, aki előbb a Magyar Kamara (1671-1684), majd az Udvari Kamara elnökeként (1692-1694) ismerte a két város helyzetét, és nem mellesleg az egyik legbefolyásosabb személy volt bécsi körökben.

88 Ugyanebben az évben több előterjesztést is benyújtott a négy város, amelyben nem csupán sérelmeik orvoslását, hanem azokon túllépve, szabad királyi státuszuk helyreállítását kérték. Az Újszerzeményi Bizottsághoz írt kérelmükben kérték az ország területébe való visszacsatolásukat (reinkorporáció), a területük feletti jogot (jus territoriale), a törvénykezési jogot (jurisdictio), a városi haszonvételek visszaadását. Kérvényezték, hogy csak a városi tanács engedélyezhessen borkimérést, mészárszéket, serfőzést (a nemeseknek, a megyének és az egyháznak erre ne legyen joga a városok területén), továbbá azt, hogy a városok területén a legeltetés, a malom, a vadászat, fakitermelés stb. joga a városoké legyen, és a helyi vámok felett is ők rendelkezzenek. Ariimitáció kiadási joga, gyámés kegyúri jog, vám- és hannincad-mentesség illesse meg őket az ország törvényei szerint. A legfontosabbnak a szabad tanács- és bíróválasztás, valamint a szabad törvénykezési gyakorlat (polgári és büntető ügyekben, pallosjog) magadását tartották. A fellebbvitel kapcsán kérték, hogy régi szokás szerint Buda és Pest a tárnokszékhez, Székesfehérvár és Esztergom a személynöki székhez fellebbezhessen; a város minden lakója (nemes, nemtelen, szerbek és zsidók) a város joghatósága alá tartozzon és mindenki viselje a város terheit. A megyék ne avatkozzanak be a városok dolgaiba, különösen bírósági ügyekben, ne vethessenek ki adót rájuk (különösen forspont-ot „vectura vulgo vorspan"), és a katonai hatóságok se avatkozzanak be.

89 Ezekre az előterjesztésekre azonban nem kaptak érdemi választ. A következő évben Buda városa ezért József főherceghez, a koronázott magyar királyhoz is fordult az ügyben, kifejezetten kérve az országhoz való visszacsatolást, a reinkorporációt.

90 A kérelmek ekkor még ugyan nem találnak meghallgatásra, azonban 1703 elején felgyorsulnak a tárgyalások, amiben szerepet játszhattak a Habsburg-hadsereget a 88 Buda város tanácsa 1701. 04. 29-én kelt levelében kérte fel Kollonich érseket, hogy támogassa a telekkönyv és elegendő városi terület átadását, a tói magas porció csökkentését, valamint a jus armonim és szabad királyi városi jogok visszaszerzését. Kollonich érsek 1701. 05. 11-én Bécsben kelt levelében pozitív választ adott Budának. BFL IV. 1002. uu. 89 Az idézett kérelmet ld.: Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom közös instanciája a Neoaquistica Bizottsághoz, s.d. [1701. szeptember 3. vagy szeptember 26. u.] BFL IV. 1002. uu. Több kérelem szövege is fennmaradt, ezeket lásd. pl. s.d. [1701. szeptember 26. u.] Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom közös instanciája a Cs. kir. deputációhoz és Kollonich érsekhez. Uo. és szintén s.d. [ 1701. k.] Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom közös instanciája a Neoaquistica Bizottsághoz. Kiváltságok visszaszerzésére folyamodnak („régi állapotukba visszahelyeztetve elnyerhessék a szabad és királyi városokat megillető jogaikat és kiváltságaikat"), a nagy összegű hadiadó és beszállásolás alóli felmentést, az egy hónapja bevezetett hegyvám eltörlését kérik. Kiadva: FBMI. köt. No. 5. 28-29. p. 90 Tíz pontban adják elő azokat a sérelmeket, amelyek orvoslását kérik (városi joghatóság alatti terület, Solymár stb. birtokok visszaszerzése, accisa, portio csökkentése stb.) BFL IV. 1002. uu. 1702. szeptember 5. Vö. még Buda város panaszainak előterjesztése Volkra és Lamberg grófoknak, mint az Udvari Kamara által kiküldött bizottság tagjainak. Uo. 1702. szeptember 10.