Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen
teticsek földesurasága segítette elő. A dunántúli mezővárosi nemesi önkormányzatok kialakulását alig ismerjük, de Keszthely e téren pl. megelőzi a sokkal nagyobb privilegizált lakossággal bíró Pápát. 6 A József-kori népszámlálás, amelyik a nemes férfiakat számba vette, lehetővé teszi, hogy a keszthelyi nemesek számát és arányát összevessük más mezővárosokéval. Az összehasonlítást a Dunántúlra értelmes elvégezni. 7 Az oppidumok egyharmadában nincs nemesember vagy csak 5 főnél kevesebbet írtak össze. A keszthelyi 7 százalék körüli arányt találunk Várpalotán, Sümegen, Szombathelyen. Devecseren és Nagyvázsonyban 9-11 százalékot számolhatunk. Ezeknek a településeknek a népessége is nagyságrendileg a keszthelyivel azonos. Kisebb településeken Vas, Veszprém és Zala megye területén az arány jóval magasabb is lehet (Muraszombat, Sajtoskál, Rábahidvég, vagy a némileg nagyobb Somlóvásárhelyen). Két nagyobb város, Pápa és Veszprém nemessége abszolút számban a legnagyobb, s arányuk is jelentős: Veszprémben 471 (14,11%), Pápán 673 nemes férfi (17,09%) éltekkor. A legmagasabb a nemesek súlya az egyetlen nemesi mezővárosban, Szabadszentkirályon (az arány 86,6 százalék, a szám pedig 265). Ez utóbbit leszámítva jelentős számú és arányú nemességet tehát az egykori végvári vonal városaiban találunk. A török által elfoglalt délnyugati területen szinte nincs nemesség sem a falvakban, sem a városokban. A mezővárosi nemesség jelenléte erős korrelációt mutat a nemesi falvakkal, a két jelenség párhuzamos. Ezek az adatok egyben azt is mutatják, hogy a mezővárosok esetében beáramlásról nem igen beszélhetünk, mert éppen a bevándorlásból növekvő, újonnan települt oppidumokban nincs jelen a nemesség (Nagykanizsán mindössze 20 nemes férfit találunk). A keszthelyi elemzés azt mutatja, hogy a helyi nemesség kialakulása nem a környező curialista falvak egytelkeseinek beköltözésével magyarázható, s ezt feltételezhetjük más jelentős communitassal rendelkező városoknál is. A jelenség tehát történeti, a hódoltsági viszonyokkal, a végvári helyzettel hozható összefüggésbe, illetve a nemesi falvakhoz hasonló jelenségek szülhették. Keszthely inkább a közepes arányú településekhez tartozik, bár abszolút létszámban a hatodik legnagyobb nemesi lakosság itt található, de a kis mezővárosok jellemző átlagát meghaladja a kiváltságolt rendhez tartozók aránya. 8 A nemesi népesség számának változását nehéz nyomon követni, mert számos módszertani nehézséggel találjuk magunkat szemben. Egyrészt mindig csak a férfiak különböző csoportjai jelennek meg, másrészt nagyszámú, de eltérő szemléletű össze6 Pápára lásd HUDI 1995a. 97-105. p. Az alföldi városok és a nemesek viszonyát monografikusán feldolgozta RÁcz 1988. Általánosságban a nemesi önkormányzathoz vö. DEGRÉ 1976. 7 A népszámlálás adataihoz vö. DÁNYI-DÁVID I960., Keszthelyhez vö. BENDA 1997. 8 A bevándorlást Hudi József szerint „a magyar társadalomtörténetírás országos jelenségként írja le" a 18-19. századra vonatkozóan: HUDI 1995a. 97. p. Elemzése a 18. századi Pápát illetően erős bevándorlást ír le, de véleménye szerint a 19. századra ez szórványossá vált. 1785-ben tévesen veszi 7,79%-nak a pápai nemesek arányát, amikor az egész népességre vetíti ki a nemes férfiak számát. Adatai szerint 1847-ben a pápai nemesek népességen belüli aránya 9,72% volt. HUDI 1995a. 97-98. p. A Veszprém megyei mezővárosok esetében 1847-re tud nemesi arányt számolni, és arányai jelentős változásokat mutatnak 1785-höz képest.
