Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

gr. Erdődy György. Nem is feledkezett meg a két városról 1695-ben, amikor hosszú idő óta először összehívták a tárnoki szék ülését. A városok azonban - a Budai Kamarai Adminisztráció ellenállásának köszönhetően - ekkor még nem foglalhatták el az őket megillető helyeket a tárnoki széken. Erdődy tárnokmester ezért már a következő évben, Pest város beadványa nyomán, a királyhoz folyamodott a városok jogainak visszaadásáért, igaz hiába. Erdődy a következő, 1702. majd az 1703. évi tárnokszéki ülés alkalmával is fellépett a városok érdekében. A két város azonban csak a kiváltságlevél visszaszerzése után, 1722-ben foglalhatta el az őket megillető helyeket a tárnoki szék ülésén.

17 A testvérvárosok érdekében nem csak a tárnokmester, hanem az ország közjogi értelemben első számú főméltósága, a nádor, herceg Esterházy Pál is fellépett, aki az ország új berendezkedésére kidolgozott javaslatában, azún. Informatio-ban javasolta Buda és Pest szabad királyi városi jogállásának helyreállítását.

18 Minden bizonnyal több oka is volt annak, hogy a testvérvárosok kezdeti próbálkozásai sikertelennek bizonyultak. Buda és Pest, mint kamarai igazgatás alatt álló újszerzemenyi város önigazgatása erősen korlátozott volt. Miben is nyilvánult ez meg? 1. ) A városi igazgatás kamarai adminisztráció alá helyezésével nem volt a városokban szabad polgármester- illetve bíró választás. A budai polgármestereket, illetve a pesti bírókat csak egy-egy évre választhatták, mégpedig a Budai Kamarai Adminisztráció jelöltjei közül, majd ezt követően az uralkodóval is, azaz az Udvari Kamarával is meg kell erősíttetni a választást. Az adminisztráció természetesen többször is a neki megfelelő, azaz éppen a privilégiumok kapcsán nem éppen a városok érdekeiben eljáró jelölteket állított, ha pedig a polgárság mégis a neki nem tetsző polgármestert vagy bírót választott, azt lemondatta vagy egyszerűen leváltatta. A kamarai adminisztráció tehát bármilyen ügyben, bánnikor beavatkozhatott és ezt, mint tudjuk, többször meg is tette.

19 2. ) A törvénykezési jogkör erőteljes csorbítása: a két város csak első folyamodványú hely, akár egy falusi vagy mezővárosi bíróság.

20 3. ) A városi területi joghatóság (jus territoriale, Burgfriede) hiánya, így sokáig nem volt a városoknak kijelölt határa, szántóföldje, legelője, nem rendelkezhettek - a főként Buda környékén jelentős - szőlőkkel.

21 17 A két város meghívására az 1695. évi tárnoki székre és a későbbi meghívások ügyére ld.: BÓNIS 1962. 23-24., 30-31. p.; VERES 1968. 16-18. p.; FELHŐ 1972. 158-160. p. 18 PÁSZTOR 1936. 157. p.; BÓNIS 1962. 24. p. Az 1696. évi concursus kapcsán ld. még KÁLLAY 1974. 156. p. 19 GÁRDONYI 1916. 480^187. p.; KOVÁCS 1944. 3-5. p.; KOVÁCS 1940.; TÓTH 1959. 110-126. p. 20 BÓNIS 1962. 15-30. p. 21 GÁRDONYI 1916. 496. p.; PÁSZTOR 1936. 162-164. p.; NAGY L. 1957. 136-138. p.; NAGY I. 1957. 76-77. p.; TÓTH 1959. 118. p. Az adminisztráció a Budához tartozó szőlők és legelők kiosztását 1688 végén rendelte el. Vö.: 1688. november 17. a Budai Kamarai Adminisztráció dekrétuma Buda Város Tanácsának. A telkek kiosztása tárgyában az alábbi rendelkezést hozták: mivel lezajlott a székesfehérvári hadjárat, ezért elkezdhetik a telkek és szőlők kiosztását. MOL E 279 2. es. fol. 514. Vö. még: 1689. február 10. az adminisztráció rendelete Buda városának, uo. 3. es. fol. 82r. Vö.: GÁRDONYI 1916. 594-595. p. Érdemes megjegyeznünk, hogy a városi területi joghatóság, és a városhatárok, a Burgfried kérdése ekkor még Bécs városa esetében sem volt megoldott, mivel a császárvárosnak