Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

hozta létre. 1687 őszén Werlein János István budai kamarai felügyelő

4 nevezte ki Buda első polgármesterét és Pest első bíráját, majd feleskette a polgárokat. A városi tanácsok ezt követően, 1688 elején jöttek létre. Az első városi vezetők vagy katonák, vagy kamarai alkalmazottak voltak, ez is jelzi, hogy a városok igazgatását kezdetben katonai, majd kamarai szempontok szerint kívánták elrendezni.

5 1687 őszén megérkezett a két városba I. Lipót augusztus 22-én kelt országgyűlési meghívója. Az uralkodó Buda városának lakosait: „incolis olim liberae ac regiac Civitatis Budensis", azaz ,,az egykori szabad királyi város Buda lakosai"-nak címezi. Talán ez volt az első pillanat, amikor az új telepesek először szembetalálkoztak városuk hajdani, letűnt dicsőséges múltjával. Buda és Pest el is küldte képviselőit a magyar történelem egyik legfontosabb országgyűlésére. Érdemes megemlítenünk a követek nevét: Budát a kamarai adminisztráció által kinevezett polgármester, Prenner Farkas András császári kapitány, tehát egy katonatiszt és Salgari Péter postamester, kamarai hivatalnok, valamint egy polgár, az osztrák származású Bösinger Ferenc Ignác patikus képviselte.

7 Pest képviselői közül csak a bíró, az egyébként egyetemet végzett Vatula Jakab neve ismert, aki egyúttal pesti hamüncadellenőr, tehát szintén kamarai tiszt volt.

8 A követek úgy tudták, hogy Magyarországot a töröktől dicsőségesen visszafoglaló I. Lipót császár és király előtt kell hódolatukat kifejezniük, így egyúttal reprezentálják majd a magyar 4 Az osztrák származású Werlein 1685-ben Érsekújvár ós Esztergom kamarai felügyelője, egyben hadi élelmezési tisztje volt. A Budai Kamarai Inspekciót (Adminisztrációt) 1686. nov. 5-től vezette 1691-ig, 1687-ben indigenátust, 1690-ben bárói címet kapott. 1691. január 25-én hunyt el. FALLENBÜCIIL 2002. 352. p. A két város újratelepítésében és a városi szervezet kialakításában nagy szerepet játszó kamarai hivatalnok pályájának kezdetére ld. H. PÁLFFY 1937. 482-487. p.; NAGY I. 1995. 386-389. p. Halálára: KOVÁCS 1938. 210. p. Igen érdekes hagyatéki ügyét Id.: MOL E 280 21. es. fol. 252-276. 1696. aug. 23. alatt. Werlein kamarai felügyelői, majd adminisztrátori működésének története azonban mind a mai napig nincs feldolgozva, pedig aligha akad nála fontosabb hivatalnok, aki nagyobb közvetlen hatást gyakorolt volna az ország középső részének török uralom utáni újjáépítése megindításában. (Bár jómagam nem teljesen értek egyet a német ajkú személyek keresztneveinek magyaros írásával, mégis, különösen a budai és pesti polgárok, ill. a szakirodalomban gyakran említett Werlein és néhány kamarai főhivatalnok esetében jobbnak láttam alkalmazkodni a szakirodalomban elterjedt névírás-alakokhoz.) 5 A visszafoglalás utáni első intézkedésekre ld.: BÁNRÉVY 1936.; Werlein kinevezésére ld. előző jegyz.; a polgárság megszervezésére ld.: SCHMALL 1899. 1. köt. 21-32., köt. 199-201. p.; FLAXMAYER 1936. 14 19. p.; KOVÁCS 1937. 369. p.; Pesten: KOVÁCS 1944. 5-6. p.; TÓTH 1959. 106. p. ill. BÓNIS 1975. 159. p. A városok nemzetiségi megoszlására, a lakosság számlázási helyeire ld. Pest esetében: SCHMALL 1899. 1 köt. 1-21. p.; TÓTH 1959. 108-110. p.; FALLENBÜCHL 1963.; DÜMMERTH 1968. 45-76. p.; Budára ld. NAGYL. 1966. ill. összefoglalóan: NAGY L. 1975. 127-138. p. 6 BFL IV. 1019. No. 3. 7 GÁRDONYI 1916. 481. p. Salgari Péter 1684 áprilisától postamester Budán, további adatokkal egyelőre nem rendelkezünk róla. FALLENBÜCHL 2002. 273. p. Bösingerre ld. 10. jegyz. 8 Vatula (Watula) Jakab János klagenfurti származású volt, 1684-ben végzett a bécsi akadémián, 1686-ban Érsekújvár élelmezési tisztje (Proviantverwalter), majd 1686-1689 között budai harmincadellenőr, 1687-től egyúttal pesti harmincados, Pesten halt meg 1689. aug. 8-án. FALLENBÜCHL 2002. 346. p. KOVÁCS 1944. 6. p.; TÓTH 1959. 106. p. Tegyük hozzá, hogy a Habsburg-uralkodók és kamaráik abszolutista várospolitikája eredményeként korántsem volt ritka kamarai tisztviselők városi vezetővé választása: pl. 1674-ben Lőcsén a helyi harmincadost és egyben postamestert választották meg kamarai nyomásra bíróvá. NÉMETH 2003. 234. p.