Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

IN MEMORIAM BENDA GYULA - Á. Varga László: Benda Gyula (1943-2005)

neti műhelyt, ahol többek között a mikrotörténetírás külföldi eredményeivel ismerkednek, majd aktívan kiveszi részét a „Közgázon" megalakult társadalomtörténeti „szemináriumok" elindításában, a Hajnal István Kör megalakításában, illetve annak vezetésében is. A '90-es évek elején Bácskai Verával együtt alapítja meg az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékét, de legalább annyira kötődik az ugyanezen egyetemen működő Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Tanszékhez is. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy mint alkotó értelmiséginek, karakteres véleménye volt kora társadalmáról, az azt alakítani akaró politikáról is. Volt párttag a Kádár-érában, ahonnan ellenzéki magatartása miatt zárták ki, a '80-as években az ellenzék egyik ismert alakja lett. Bár igen aktív résztvevője a rendszerváltásnak, egyik szekértábor mellett sem kötelezte el magát. Persze az már más kérdés, hogy az új pártok akarták volna-e őt soraikban látni. A liberálisoknak ugyanis túl nemzeti, a nemzetieknek pedig túl liberális volt. Ha átnézzük válogatott müveinek a tanítványai, kollégái által 60. születésnapja tiszteletére összeállított emlékkötetben közölt bibliográfiáját, ékes bizonyságát kapjuk széles körű történeti és módszertani érdeklődésének. A már említett agrár-, illetve parasztságtörténet mellett igen behatóan foglalkozott történeti demográfiai kérdésekkel éppúgy, mint a polgárosodás történeti megközelítésével, vagy a nemzeti kérdés problémakörével. Valamikor a '80-as évek elején, közepén döntött úgy, hogy addigi kutatói tapasztalatait és módszertani ismereteit Keszthely mezőváros kapcsán próbálja meg szintézisbe foglalni. Ezen kísérlet első eredményeiről az ugyancsak első társadalomtörténeti konferencián számolt be 1986-ban Salgótarjánban „Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1770 és 1850 között. Kérdések és lehetőségek Keszthely példáján" címmel. Maga a szintézis, jó másfél évtizeddel később, doktori disszertáció formájában öltött testet. Amikor útjára indítjuk az első magyar várostörténeti évkönyvünket, Dani disszertációjából az egyik legjobban sikerült, egyik legkiérleltebb, kutatói-módszertani repertoárját bemutató fejezetet közöljük, ezzel is tisztelegve emléke előtt. A. Varga László