Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről

értékelhetők, inkább esetlegesek, egy-egy adott helyzetben hozott ad hoc döntéseknek bizonyulnak. Végezetül néhány megjegyzés: Az erdélyi fejedelemség állami kereteiben létezett határmenti, partiumi városok és települések esetében külön problémaként merülhet föl az is, hogy ezek a területek sokszor cseréltek gazdát, kerültek Habsburg vagy oszmán fennhatóság alá, kiszakadván így a fejedelemség hatásköréből. Várad eleste után hatalmas partiumi területek vesztek el, ami több következménnyel járt. Kolozsvárnak kellett átvennie Várad szerepét, a város 1664-től a vármegye főispánja és egyben főkapitánya kezére került, szabad királyi városi privilégiumait nemigen vették figyelembe. Megindult a nemesség nagyarányú beköltözése a városba. A nemesség beköltözése az erdélyi városokban általában, sőt a székely városok lakossága körében is tisztázatlan jogi helyzetekhez, összetűzésekhez vezetett. A fentebb elmondottakból talán annyi mindenképpen kiderült, hogy a fejedelemség korának várostörténetében egyelőre számosabbak a kérdések, mint a válaszok. Még részproblémák megoldásához is alapkutatásokra, tekintélyes mennyiségű forrás feltárására van szükség. Ennek egyik lehetséges megközelítési útját a Királyi Könyvekben feljegyzett különféle privilégiumok elemzése jelenti, amelyeknek itt egyelőre csupán első áttekintésével próbálkoztam.

30 30 Készült az OTKA T43432 program támogatásával.