Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Bariska István: Nyugat-magyarországi szabad királyi városok a 17. századi rendi hierarchiában. Különös tekintettel az egykori Habsburg zálogvárosokra

sága egyfajta védelmet jelentett. Mindenekelőtt jogbiztonságot, hiszen gyámságával biztosította az újonnan bevezetett perjog alkalmazását. A fellebbezés (Apellatio) ügye volt fontos, mert ezt a jogot át kellett telepíteni a magyar főhatóságokhoz. Azaz a bécsi kamarai és kormányszéki hatóságtól a tárnokszékhez. Anélkül, hogy ennek anyagi és eljárásjogi következményeit részleteznénk, egy dolgot ki kell emelni. A Wcrbőczy-féle „Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclytf nem ismerte a büntetőperben a fellebbviteli intézményt. Ez volt az egyik legsokkolóbb, hiszen a kőszegi testület is ekkor szembesült a magyarországi gyakorlat korlátozottságával. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Kőszeg például már csaknem száz éve alkalmazta a Carolinát, az V. Károly-féle „Constituio Criminalis Carolina " („Hals- oder peinliche Gerichtsordnung Kasier Carl V") címmel kodifikált büntetőjogot, akkor már is le kell szögeznünk valamit.

20 A nyugat-magyarországi zálog városok anyagi és perjogi modernizálásának folyamata akadt el ezzel, hiszen c tekintetben sokkal fejlettebb gyakorlatról kellett lemondani. A Carolina magyarországi adaptációjáról ugyan nem tud a legújabb magyar jogtörténeti monográfia.

21 Az azonban egyértelmű, hogy az ún. pártatlan bíróságok működésében az akkori egyik legmodernebb büntetőjogi kódex alkalmazására került sor mind a kőszegi, mind pedig a borostyánkői és a kaboldi uradalmakban.

22 Hozzá kell tennünk, hogy nem tiszta alkalmazás volt, hanem vegyes, amelyben a magyarországi és városi szokásjog aktivizálása mellett, a császári jog átvételére is sor került. Nyugodtan ki lehet mondani, hogy egyszerre érvényesült egyfajta jogi konzervativizmus és modernizmus, a rendi és az abszolutista állam igénye. Amikor tehát Kőszeg és Kismarton uralkodói pátensében megfogalmazódott a tárnoki szék hatósága alá tartozás mint a szabad királyi városok fellebbviteli hatósága tagsága, ez voltaképpen a rendi konzervativizmust szimbolizálta. Az osztrák örökös tartományok, a morva városok rendi szabadsága minimalizálódott ugyan a magyarországi szabad királyi városokhoz képest. Ez utóbbiak azonban nem a korszak nyugat-európai trendjét követték, amely kevesebb rendi szabadság mellett több modernizmust tartalmazott. 20 Von der Carolina bis zur Aufklärung. In: Handwörterbuch zur deutschen Rechstgeschichte. Szerk.: ADALBERT ERLER - EKKEHARD KAUFMANN. Berlin, 1990. IV. köt. 2012-2018. p. 21 MEZEY BARNA: A magyar büntetőjog fejlődésének korszakai. In: Magyar jogtörténet. Szerk.: UŐ. Budapest, 1996. (Osiris tankönyvek) 222-227. p. 22 BARISKA ISTVÁN: Rcchtsgeschichtlichc Fragestellungen im westungarischen Raum im 16-17. Jahrhundert. In: Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-wcstungarischen Raumes. Festschrift Johann Seedoch. Szerk.: FELIX TOBLER. Eisenstadt, 1999. (Burgenländische Forschungen Sonderband 22.) 79-82. p.