Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Bariska István: Nyugat-magyarországi szabad királyi városok a 17. századi rendi hierarchiában. Különös tekintettel az egykori Habsburg zálogvárosokra

BARISKA ISTVÁN NYUGAT-MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A 17. SZÁZADI RENDI HIERARCHIÁBAN Különös tekintettel az egykori Habsburg zálogvárosokra 1. Mint ismeretes, történetírásunkban a szabad királyi városok fogalmára vonatkozóan konszenzus alakult ki. Eszerint a szabad királyi városok földesura az uralkodó, fel­lebbviteli fórumuk a tárnokszéki bíróság volt, továbbá országrendiséggel rendelkez­tek, azaz követeket küldhettek a rendi országgyűlésre. Ezek az ismérvek hosszan tartó folyamatban születtek meg. Maga az országrendiség mindenképpen követküldési jo­got jelent, így nyílván nem arra kell gondolni, amit a legfrissebb magyar alkotmány­történet úgy fogalmaz meg, hogy ezen a jogok kollektív gyakorlását kellene érteni. 1 Ennek az országrendiségnek a középkori kialakulását elemezte legutóbb Sopron példáján Kubinyi András akadémikus. 2 Az országrendiség századunkban olyannyira jó mutató, hogy bízvást mondható a szabad királyi városok egyik kritériumának. Ez azért van, mert a diéta minden más város elöl el volt zárva. Erre az időre pedig, ha kése­delmesen is, de magyar országgyűlés rendezte a városok ügyét is. Az erre vonatkozó 1608. évi koronázás utáni 1. te. 10-11. §-a ugyanis mind „a karok és rendek számában való megtartását', mind pedig a „többi, ott benn nem foglalt, szabad városok állását" megígérte. 3 Kubinyi azt is igazolta, hogy az 1608-an szentesített törvénycikk lényegé­ben középkori alapokon nyugszik. Abban az értelemben, hogy akkor azok a városok vettek részt az országgyűlésen, amelyeket az 1504. évi 3. tc. felsorol, így Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Sopron mint szabad városok, Esz­tergom, Székesfehérvár, Lőcse, Szakolca, Kisszeben és Szeged mint személynöki vá­rosok, valamint Körmöcbánya, Besztercebánya, Zólyom „a többi bányavárossal", 1 A szabad királyi városok. In: Magyar alkotmánytörténet. Szerk.: MEZEY BARNA. Budapest, 1995. (Osiris tankönyvek) 135. p. 2 KUBINYI ANDRÁS: A városok az országos politikában, különös tekintettel Sopronra. In: A város tér­ben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. Szerk.: TURBULY ÉVA. Sopron, 2002. (a továbbiakban: KUBINYI 2002) 29-53. p. vala­mint BARISKA ISTVÁN: A város térben és időben. In: Soproni Szemle 57. (2003) 296. p. 3 II. Mátyás 1608.évi k.u. decretuma. (I.) 1. tc. Magyar Törvénytár-Corpus Iuris Hungarici (a további­akban: CJH). 1608-1657. évi törvényezikkek. Szerk.: KOLOSVÁRI SÁNDOR-ÓVÁRI KELEMEN-MÁR­KUS DEZSŐ. Budapest, 1900. 24-25. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006.123-131. P .

Next

/
Thumbnails
Contents