Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - H. Németh István: A szabad királyi városi rang a kora újkorban

nemességet jelentett. Ennek alapján vehettek részt a rendi gyűléseken (ezért helyeztünk oly nagy hangsúlyt a diétákon való részvételre), rendelkezhettek földbirtok tulajdonjogával, és a föld tulajdonlásával válhattak nem csak az országgyűlésen, hanem a vármegyegyűléseken is a rendi társadalom tagjaivá. Mindemellett számos olyan kedvezményhez juthattak, amelyek alapvetően a rendi társadalom kivételezettéinek alapvető jogai közé tartoztak. Ezekhez számíthatjuk a belső vámok, valamint a külkereskedelem után szedett harmincadvám fizetésének mentességét.

41 Az országgyűlésen való részvétel (annak terhes pénzügyi vonatkozásai mellett) jelentős politikai színteret nyújtott a városok érdekvédelme számára. Saját gazdasági és önkonnányzati jellegű előjogaik védelmét ugyanis legmegfoghatóbban a 16-17. században meglehetősen sokszor összehívott országgyűléseken fejthették ki. Mezővárosként ugyanis általában csupán földesuraikon keresztül juthattak uralkodói audienciához, vagy az Udvari Kamara befolyásos tagjai közelébe. Külön kiemelendő, hogy az országgyűléseken a negyedik rend meglehetősen egységesen lépett fel, és szervezte meg érdekvédelmét. Ennek hátteréül szolgálhattak olyan városszövetségek is, melyeknek csak szabad királyi városi rangúak lehettek tagjai. A felső-magyarországi városszövetség politikai tevékenységét kutatva felfigyelhettünk arra, hogy a városi követek számára kiadott instmkciók egyik jellemző pontja volt a városszövetségen belüli együttműködés. Emellett minden egyes országgyűlést megelőzően is konzultáltak az egyes városok egymással, és követi utasításaikat egymással egyeztetve adták ki. A követek utasításába a 17. századtól kezdve mind nagyobb súllyal szerepeltek azok a pontok is, amelyek a többi városi követtel való szoros együttműködésre szólították fel a küldötteket.

42 Annak ellenére, hogy az egyes városok egymás gazdasági konkurensei voltak, az országgyűléseken az udvar mind központosítóbb komiányzatával, valamint a nemesi rendekkel szemben mégis természetes szövetségesként tűntek fel. Ennek előzményeit a 16. században is megfigyelhetjük, hiszen a városok követei az őket érintő ügyekben mindenekelőtt egymással kommunikáltak, így igyekeztek csekély befolyásukat a lehető legjobban kihasználni. Az 1572 elején tartott országgyűlésen a kassai követek az esztergomi érseket követően szinte rögtön Johann Fischer pozsonyi szenátort látogatták meg, hogy távollétükben (a követek a városok ügyében Bécsbe utaztak) képviselje érdekeiket. Február 27-én a városi követek már reggel hat órakor a pozsonyi bíró házában gyűltek össze, hogy az uralkodói előterjesztést megismerve reagáljanak az elhangzottakra. Ezek a gyűlések a továbbiakban sem maradtak el, hiszen az uralkodói választ a rendek egymástól elkülönülve tárgyalták meg. A városi követek ekkor éppen a kassaiak szállásán gyűltek össze.

43 A vármegyegyülésekkel kapcsolatban szintén hasonló tendenciákat figyeltünk meg.

44 A felső-magyarországi városok például az összes érin4

1 A szabad királyi városok kiváltságairól összefoglalóan lásd: CSIZMADIA: A magyar városi jog 53-95. p. 42 AML XIII/89. Bártfa, 1647. július 19., ill. XXI/10. fol. 243. Lőcse, 1684. február 14. Összefoglalóan lásd: NÉMETH: A városok egységes fellépéséről. 43 NÉMETH ISTVÁN [H.]: A kassai követek jelentése az 1572. évi február-áprilisi országgyűlésről. In: Fons 1.(1994) 31-51., 150-178., 153., 158-159., 162. p. 44 Kőszeggel kapcsolatban: BARISKA: A szabad királyi várossá válás 109. p.