Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Szende Katalin: Polgárnak lenni. A polgárjog megszerzésének elvei és gyakorlata a késő-középkori Sopronban

hivatali írásbeliséggel rendelkező mediterrán térséget most nem vizsgálva, a német nyelvterület városaival összehasonlítva is legalább 150-200 évvel később alakult ki Magyarországon a polgárfelvétel intézményesülése és adminisztrációja. A soproni példán is megfigyelhetők a tétova kezdetek, a több évtizedes bizonytalankodás azelőtt, hogy a célirányos, évszázadokig érvényben levő megoldást, a polgárkönyvek vezetését és a mindenki számára egységes felvételi feltételrendszert kialakították volna. Vitathatatlan a környék nagyobb városainak, elsősorban Bécsnek és kisebb mértékben Bécsújhelynek a mintaadó szerepe, de hasonló problémákra távolabbi városokban is hasonló megoldásokat alkalmaztak. A bécsi kamarai számadásokban már 1368-tól vannak feljegyzések a polgárfelvételi taksa beszedéséről, amelyet Pozsonyban mintegy hetven évvel később kezdtek feljegyezni, Sopronban pedig nem is vezettek szisztematikusan. Frankfurt am Mainban 1398-ban éppúgy a polgáreskü letételére kötelezték az ott lakó ingatlantulajdonosokat, mint 1536-ban Sopronban.

79 A polgárfelvételi politikára vonatkozó rendszeres összehasonlító vizsgálatokkal tovább folytathatnánk a sort. Megfigyelhető az is, hogy a feltételek szigorodása Magyarországon később következett be a nemesség illetve a a jobbágyság felé: a közterhek viselését elismerő reverzálist illetve földesúri elbocsátó levelet később kezdték csak megkövetelni a tanácsok. Végül, de nem utolsósorban: Az utóbbi évtizedekben a várostörténeti kutatás a vizsgált települések városias jellegét inkább funkciójuk, semmint jogállásuk alapján ítéli meg. Milyen hatással lehet ez a szemléleti változás a polgárság körébe sorolható személyek megítélésére? Voltak a „funkcionális értelemben vett városok" mintájára „funkcionális értelemben vett polgárok" is? A szokatlanul hangzó kérdésre, amely a jog és a realitás közti különbségekre irányítja a figyelmet, részben a polgári életmód, értékrend és magatartás vizsgálatával, részben a polgárjoggal nem rendelkező városlakók különböző csoportjainak tanulmányozásával kereshetjük a választ. 19 SCHMIEDER: Definitionen 141. p.